Ha jó a termés, akkor általában mindenhol jó – értékelik a szakemberek az idei búzatermést, ami azt jelenti, hogy nemcsak itthon, hanem a környező és az uniós országokban is bő termés várható kenyérgabonából. Magyarország búzafeleslege körülbelül kétmillió tonna, de az csak a futottak még kategória, ha a brit 3, a német 5 vagy a francia 18 milliós felesleghez hasonlítjuk. Ez azt jelenti, hogy az exportpiacokon ezekkel az országokkal kell versenyeznünk, de egyúttal azt is jelenti, hogy drámai mozgás nem várható a gabonapiacokon.
Dömping keletről
Emellett kiegyenlítődés is tapasztalható a piacon, azaz a feleslegek a hiányokat keresik, emiatt nem valószínű, hogy az uniós búza megjelenne a hazai piacon – vélik a gabonakereskedők. Mivel azonban a piac nyitott, semmi sem kizárt – tették hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy ha mégis érkezne uniós gabona, akkor az a belföldi árakat legfeljebb az intervenciós árszintig húzná le. Mivel azonban az unió más országaiban is ugyanaz az intervenciós ár érvényesül, mint itthon, és a külföldön vásárolt termést még szállítási költség is terheli, kicsi a valószínűsége akár francia, akár német gabona itthoni megjelenésének.
Jó azonban a termés a szomszédos Ukrajnában és Romániában, és mindkét országból érkezhet az unió területére gabona, így hozzánk is. Az ukrán gabonát csupán 12 százalékos vámtétel terheli, Romániának pedig dupla nullás megállapodása van az EU-val, aminek értelmében bizonyos mennyiség erejéig – a megfelelő engedélyek beszerzése után – vámmentesen szállíthat gabonát a közösségbe – figyelmeztetnek gabonapiaci szereplők. Ha ez a gabona már az EU határain belül van, akkor azonban már közraktározható, sőt intervencióra is felajánlható, ugyanis ha már a közösség határain belül van a gabona, akkor már uniósnak számít.
Az elméletileg lehetséges keleti búzadömpingre való figyelmeztetés mellett a kereskedők arra is emlékeztettek, hogy mivel az agrártárca januárban leállította a gabonaexportot, májusig gyakorlatilag nem szállítottak ki búzát Magyarországról, így most ez a „bennrekesztett” – néhány százezer tonnára tehető – mennyiség is nyomja a piacot az új terméssel együtt.
Közraktárvita
Az új termés azonban várhatóan jó lesz, sőt az agrártárca megállapításai szerint feszültségek sem várhatók a betakarított búza tárolásával kapcsolatban. Erről tegnap Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára beszélt az aratási koordinációs bizottság ülését összegző tájékoztatón. Az országban jelenleg 10,5 millió tonnányi gabona tárolására van lehetőség, amelyből 2,3 milliót lehet bérbe venni. A betakarítandó búzamenynyiség 15-20 százalékát már learatták a termelők, akik a minisztérium felmérései szerint ilyen állásnál 3,8 millió tonna búzát saját raktáraikban, másik egymilliót pedig bérraktárakban tárolnának – ismertette az államtitkár, aki megjegyezte azt is, hogy a raktárak térbeli elhelyezkedésétől függően, megyénként helyi feszültségek jelentkezhetnek majd az aratás további menete során, ám azt az agrárképviseletek segítségével igyekeznek orvosolni, sőt, a kormány szerdán tárgyal arról, hogy lehetne meglévő raktárak rekonstrukciójával bővíteni a kapacitásokat.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) e héten azonban éppen azt a problémát feszegette, hogy a meglévő közraktár-kapacitások jó részét a kereskedők már lekötötték, ezért a termelőknek alig jut hely a közraktárakban, ami igaz az állami tulajdonban lévő egységekre is. A Magosz szerint erre az állam a termelők érdekében több figyelmet fordíthatott volna, a kereskedők szerint azonban a közraktárak bárkinek bérbe adhatják kapacitásokat.
Az eddigi betakarítási adatokat ismertetve Benedek Fülöp jelezte, az árpa termésadatai és az eddig learatott búza mutatói visszaigazolják a tárca korábbi becsléseit, így véglegessé vált, hogy Magyarország egymillió tonna termény exportjára igényel támogatást az EU-tól. A gazdák a már teljesen betakarított árpaföldekről hektáronként 4,55 tonnás, a búzáéról pedig 5,3–5,5 tonnás átlagtermést értek el, ami duplája a tavalyinak. Ha a közösségi intervenciós felvásárlás csatlakozási szerződésben meghatározott november elsejei kezdési határideje a tárca korábbi kérésének megfelelően, augusztus elsejére változna, akkor a búzatermelők tonnánként 2,5-3 ezer forintot nyernének, hiszen megspórolhatnák a raktározási költségek jelentős részét – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: az exporttámogatás és az intervenció ügyében Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn egyeztet Brüsszelben az EU gabona-főbizottságának képviselőivel.
A gabonaexport támogatását harmadik országokba mindenki üdvözítőnek tartja, ám ugyancsak a kereskedők kételkedésüket fejezték ki az elképzeléssel kapcsolatban. Szerintük ugyanis az exporttámogatás – Brüsszel eddigi logikáját követve – nem igazán megalapozott dolog. Nehezen tartják ugyanis elképzelhetőnek – annak ellenére, hogy az EU már üdvözölte a kezdeményezést –, hogy a közösség plusztámogatást adjon a magyar gazdáknak, bármely más nemzet termelőinek rovására. A kereskedők szerint az intervencióra felajánlott készleteket az unió az eddigi gyakorlatnak megfelelően fogja értékesíteni, ami nem jár egy adott országnak juttatott plusz-exporttámogatással. Az esetleges támogatások csupán megszabott időszakra és adott gabonatételre vonatkoznak.
Árcsata
Az államtitkár a gabonaárak alakulását ismertetve beszámolt arról, hogy a takarmánybúza a korábbi 18 ezer forintos tonnánkénti árról 19-20 ezerre mozdult el, az étkezési búzáért jelenleg 23 ezer forintot adnak a piacon, az árpáért pedig a 18 ezer forintos tonnánkénti induló áraihoz képest most 20 ezret ajánlanak a kereskedők. Ezzel kapcsolatban Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára hozzáfűzte, hogy indokolatlannak tartja az árpa tonnáját 22 ezer forintos ár alatt értékesíteni, ugyanis a búzán kívül erre a gabonafajtára is jár a tonnánkénti 101,77 euró az EU intervenciójának megindulását követően. Szerinte – és ez a Magosz véleménye is – a terményüktől olcsón megváló gazdák nagy része nincs tisztában azzal, hogy az árpa is intervenciós termény. A termelők természetesen keveslik a jelenlegi piaci árakat – legalább az intervenciós árszintet szeretnék megkapni gabonájukért –, és nem értik, hogy a felvásárlók miért az uniósnál sokkal szigorúbb hazai minőségi követelményeknek megfelelően vizsgálják és veszik át a terményt. A kereskedők szerint azonban a területalapú támogatásokat is illene a gazdáknak beszámolni az eladási árba.
Rendszám kell a mezőgépekre. A bogyós gyümölcsök piaci feszültségeinek enyhítése miatt az agrártárca illetékesei tegnap a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak, annak érdekében, hogy az Agrármarketing Centrum keretének terhére közösségi agármarketing-támogatásokkal segítenék a termelői és értékesítési szövetkezetekbe tömörült gazdákat. Ismeretes, nagyon alacsony a ribizli, a málna és a meggy felvásárlási ára is. A termelők az idén a tavalyi ár töredékét kapják terményeikért, és többen már az ültetvények kivágásán gondolkoznak. Az agrártárca a Magosz felvetésére ugyancsak tárgyalásokat folytat a rendőrséggel a kombájnok vizsgáztatási kötelezettségének elhalasztásáról. Az agrárképviselet jelentései szerint ugyanis a hatóságok már több gazdát is megbüntettek azért, hogy május elseje óta nem gondoskodtak betakarító gépeik rendszámáról, pedig az az EU-ban kötelező. (P. N. O.)
