Új helyzet alakult ki a lakáshitelezésben, miután 2003 decemberében a kormány szigorította az állami lakástámogatási rendeletet. Lecsökkentették a piaci hozamoktól függő, az új és a használt lakás megszerzésére nyújtott állami támogatás mértékét, így emelkedett az ügyfelet terhelő költség. Ugyanakkor a tavalyi, júniusi és novemberi jegybanki kamatemelések hatásaként a forint- és devizakamatok közötti különbség drasztikusan megugrott. Ezért egyre több hitelintézet gyakorlatában fordul elő devizaalapú forinthitel nyújtása.
A legfrissebb jegybanki adatokból kiderül, hogy júniusban már a 170 milliárd forintot (683 millió euró) is meghaladta a lakossági devizahitelek összege, ez az egy évvel korábbi adat háromszorosa. A folyósított kölcsönök állománya egyre gyorsabban gyarapszik, hiszen míg májusban húszmilliárddal (80 millió euró), addig júniusban már 27,8 milliárddal (112 millió euró) hízott az összeg. Júniusban csak lakáscélra majd 13 milliárd forintnyi devizakölcsön áramlott ki, ami 66 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Kétségtelen, hogy a devizahitelek öt-hat százalékos kamata, melyeknél a havi törlesztőrészlet is alacsonyabb, igen vonzó. Ugyanakkor az ilyen hiteleknek komoly kockázatuk is van, mely a devizahitelkamatok változásában, illetve a forint euróhoz, illetve svájci frankhoz viszonyított árfolyamának változásában rejlik. Gazdasági szakértők szerint egyelőre nagyon alacsonyak a nyugati gazdaságok kamatai, s azok várhatóan emelkedni fognak. Ha ez bekövetkezik, ezzel párhuzamosan a devizahitelek törlesztő-
részlete is nőni fog. Ugyanakkor jelenleg nagyobb kockázatot jelenthet a forint árfolyamának leértékelődése, tekintve, hogy jelenleg túlértékeltnek tűnik. Az MNB a devizahitelekkel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi termékeknél az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében a hitelfelvevő viseli. A devizahitelek törlesztőrészletei egyrészt a rövid átárazódási periódus, másrészt a fellépő árfolyamkockázat azonnali, fogyasztóra történő áthárítása miatt a forinthiteleknél nagyobb mértékben és gyakrabban változhatnak. Azaz: nagy kockázatot vállalnak azok az ügyfelek, akik devizában adósodnak el, s hitelfelvételkor elsődlegesen az aktuális kamat- és árfolyamszint melletti hitelköltségek havi mértékének ismeretében döntenek, és jellemzően azt a konstrukciót választják, melynek havi törlesztése a legkisebb. Szakértők véleménye szerint, mivel az euróhitel esetében legalább a plusz–mínusz 15 százalékos árfolyamsáv védelmet nyújt a szélsőséges értékváltozásokkal szemben, az euróhitelek öt–hét százalékos kamatelőnye arányban áll a vállalt árfolyamkockázattal. Ugyanez viszont már nem mondható el a svájci frankban felvett hitelek esetében.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
