Költségvetési adósságrekord

Bár a kormány a makrogazdasági mutatók folyamatos javulásáról tájékoztatja a közvéleményt, a Pénzügyminisztérium legújabb költségvetési beszámolójának adatai negatív csúcsot döntenek. A jelentés szerint az államháztartás hiánya június végére elérte az 1040 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a teljes idei évre előirányzott deficit 87 százaléka már teljesült is az első fél évben.

A most nyilvánosságra hozott hiányadat nemcsak az esztendő egészét nézve kedvezőtlen, de az államháztartás egy évvel ezelőtti helyzetéhez képest is siralmas képet mutat: tavaly június végén a deficit mértéke még 601 milliárd forintot tett ki, tehát az idei hiány a tavalyihoz képest 73 százalékkal nagyobb.
A deficithez hozzájárultak hazánk megnövekedett államadósságának kiugróan magas törlesztési terhei is. Mint ismeretes, a kormányváltás óta több mint harminc százalékkal nőtt hazánk államadóssága és adósságtörlesztési terhei. Az idei év első öt hónapjában csupán adósságszolgálatra 374 milliárd forintot kellett költenünk, az éves kamatfizetési kötelezettség pedig a pénzügyi tárca előrejelzése szerint eléri a 875 milliárd forintot.
*
Az első féléves adatok ismeretében az elemzők úgy vélik, hogy a pénzügyi tárca második hat hónapra meghatározott hiánytervét teljes bizonytalanság veszi körül, mivel az előirányzat nem egészen kétszázmilliárdos hiányt enged meg a fennmaradó időszakra. Hazai és külföldi szakértők egyaránt további megszorításokat tartanak valószínűnek annak érdekében, hogy az idei évre meghatározott deficitcél teljesülhessen. A Morgan Stanley befektetési bank hazánk gazdaságával foglalkozó legutóbbi felmérése szerint a magyar kormány által meghatározott 4,6 százalékos GDP-arányos deficit elérése nem reális újabb intézkedések nélkül. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: a további megszorításokhoz jelentős politikai kockázat kapcsolódik.
A Magyarországon befektető külföldi cégek vezetői szerint a stabil pénzügyi politika hiánya, a túlzott bürokrácia, valamint a nem megfelelő munkaerő akadályozza leginkább a gazdaság fejlődését – derül ki a hazánkban működő európai kereskedelmi kamarák és egyéb üzleti szervezetek állandó bizottsága, valamint a Synovate piackutató cég tegnap ismertetett felméréséből. A 240 Magyarországon működő, külföldi érdekeltségű cég felső vezetőinek bevonásával készült jelentés hangsúlyozza: a kormány kiszámíthatatlan politikai döntései és a pénzügyi szolgáltatások magas költségei szintén a fejlődés hátráltató tényezőjének minősülnek.
Fehér Miklós, a Synovate kelet-európai vezetője elmondta, hogy a piackutatásban részt vevő külföldi cégek a 200-as kormányzati indexen 124 pontra értékelték a hivatalban lévő kormány teljesítményét, míg a szintén 200-as gazdasági környezetmutatón átlagosan 156 pontot adtak a magyar gazdaság helyzetére vonatkozó várakozásoknak. Arra a kérdésre, hogy mit kellene a kormányzatnak tennie a hazai cégek versenyképességének javításához az Európai Unióban, a válaszadók több mint húsz százaléka azt felelte, hogy szolgáltasson több információt, míg majdnem kilenc százalékuk úgy gondolja, hogy a kabinetnek semmit nem kell tennie, „mert most már túl késő”. A megkérdezett vállalatvezetők szerint hazánk jól teljesít a bankszektor fejlettsége és a hazai menedzserek képzettségének tekintetében, ugyanakkor jelentős elmaradás figyelhető meg a külföldi befektetők számára nyújtott kedvezmények területén a kelet-közép-európai régió többi országával összehasonlítva.