Szakmailag indoklatlan korrekciókkal érte el a nemrégiben napvilágot látott kedvező gazdasági eredményeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – jelentette ki lapunknak Mellár Tamás, akit még a múlt év novemberében Medgyessy Péter miniszterelnök váltott le a hivatal éléről. A menesztése miatt a napokban első fokon munkaügyi pert nyert nemzetközi hírű szakember szerint az előzetes várakozásokban nem jelzett kiemelkedő gazdasági növekedést főleg a statisztikai számok világába való beavatkozással mutatta ki a KSH. Szerinte a kormányzati politika hatása érzékelhető az intézmény irányításában, ami akkor is megmutatkozott, amikor tavaly novemberben és idén márciusban indokolás nélkül váltották le őt és helyetteseit, noha megbízatásuk hat évre szólt. A statisztikai adatokba való beavatkozás szerinte azért érdeke a politikának, mert az közvetett segítséget nyújt a költségvetési hiány csökkentéséhez. Az indokolatlanul jelentős mértékű korrekciókra példaként a múlt évi ipari termelés növekedésének adatait említette. Közlése szerint a 2003-as számok alapján idén januárban az ipari termelés maximum 5,8 százalékos növekedéséről szóló adat volt várható. – Meglepődve láttam, hogy ennél jóval magasabb, 6,4 százalékos adatot tett közzé a KSH, amihez az kellett, hogy utólagos korrekció során 6 százalékkal igazítsanak az egész éves adatsoron – mondta Mellár Tamás.
*
A hivatal menesztett vezetője hozzátette: a statisztikában elfogadott módszer a visszakorrektálás, ám normális körülmények között – amikor nincs módszertani váltás vagy jelentős adathiba – átlagosan legfeljebb kétszázaléknyi eltérés tolerálható. Közlése szerint a korrigálás hatást gyakorolt a GDP növekedésére: a várható 2,8 helyett 2,9 százalékra emelkedett, ami az infláció alultervezésével párosulva sokkal „szebbé” teheti az államháztartási hiány/GDP mutatót. Példaként említette még a múlt évi külkereskedelmimérleg-adatot, amit az előzetesen közöltekhez képest hét százalékkal korrigáltak. Ez azt jelezte, hogy ennyivel lett kisebb a hiány.
Megtévesztő a GDP első negyedévi növekedéséről publikált közlés is – állítja a szakember. A KSH – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem együtt, hanem külön számolja a termelési és a felhasználási oldalt, és a nagyobb számot tünteti fel GDP-növekedésként. Mellár szerint azért nem reális az új számítási metodika, mert a termelés többnyire nagyobb számot mutat, mint a felhasználás.
A szakember azt is elmondta: egyedülálló gyakorlat, és a hivatal függetlenségét kérdőjelezi meg az, hogy a nemzeti statisztikai hivatal jelenlegi elnöke olyan politikai döntéshozatali fórumokon vesz részt, mint például a kormány gazdasági kabinetjének ülése. Szavai szerint ez a helyzet Európában teljesen elképzelhetetlen. Hangsúlyozta: még a látszatát is el kell kerülni, hogy a statisztikai hivatal túl közeli kapcsolatot ápoljon az aktuális kormányzattal, ellenkező esetben a KSH szakmai hitele kérdőjeleződik meg.
Tegnap szerettük volna megkérdezni Pukli Pétert, a KSH jelenlegi elnökét, aki lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult. Pukli az Élet és Irodalom múlt heti riportjában – ahol Mellár már előzetesen utalt a KSH körüli anomáliákra – az ipari termelésre vonatkozó adatok korrigálását egyebek mellett azzal magyarázta: az elemzők a gyorsuló növekedést figyelembe véve, a múlt év végi jó eredmények alapján éves szinten hat százalék körüli emelkedést vártak, ehhez jól illeszkedett a tényadatokon alapuló, 6,4 százalékos növekedés.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
