Pénz nélkül marad az ELTE?

Szinte minden támogatási formát csökkentene a kormány a felsőoktatásban egy pénzügyminisztériumi elképzelés szerint – értesültünk. Továbbra sem lehet tudni, miből fizeti ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – amely az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye – az év utolsó negyedében a dolgozók fizetését.

Székely Dániel
2004. 07. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lapunk információi szerint a felsőoktatási képzési normatívát 5-10, a fenntartási normatívát 20 százalékkal csökkentené a Pénzügyminisztérium (PM) a 2005. évi költségvetés tervezetében. A tanulmány szerint ráadásul minden egyetemnek és főiskolának a dolgozók körülbelül tíz százalékának az elbocsátásával kellene a jövő évi takarékos gazdálkodást segítenie.
Kalló Katalin, a PM sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudnak mondani, hiszen a jövő évi költségvetés még kidolgozás alatt áll. Az Oktatási Minisztérium (OM) sajtóosztályán elmondták: az OM – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – szakmai megfontolások alapján készíti el a 2005. évre vonatkozó költségvetési javaslatát. Hozzátették, a felvetésben jelzett csökkentési szándékot illetően nem tárcájuk az illetékes. Úgy tudjuk: a rektorokat már előzetesen felkészítették arra, hogy a 2005. évi büdzsé szűkösebb lesz még az ideinél is.
Lapunknak nyilatkozva több szakértő is kételkedik a megszorítások sikerében. Hiszen az oktatók elbocsátása – a végkielégítés miatt – 6-8 hónapig az intézményeknek takarékosság helyett pluszköltségeket jelent. A fenntartási támogatás csökkentése pedig épületek bezárásához vezethet. Így a felsőoktatás jelentős részében a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt színvonalat sem tudnák tartani.
*
Továbbra sem lehet tudni, miből fizeti ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) – amely az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye – az év utolsó negyedében a dolgozók fizetését. Tavasszal már megírtuk: Klinghammer István, az ELTE rektora szerint csak a bérhiány, amit nem tudnak kigazdálkodni erre az évre, 600 millió forintot tesz ki, de igazából kétmilliárd forintra lenne szükségük a zavartalan működéshez. Bár azóta kormányszintű egyeztetések is folytak, de – az intézmény vezetője szerint – az udvarias válaszokon kívül konkrét ígéretet nem kaptak. Várhatóan szeptemberben az egyetemi tanács dönt a 370. tanévét kezdő, nagy hírű intézményt érintő konkrét lépésekről.
Klinghammer István az egyetemen belüli korábbi átcsoportosításokat ajánló oktatási minisztériumi javaslatról leszögezte: már általános iskolában megtanultuk, hogy a nullával nem lehet szorozni, hiszen az eredmény minden esetben nulla lesz. Hozzátette: a költségvetési hiányt nem maguknak okozták, hiszen a képzéshez és a fenntartáshoz szükséges eszközöket az egyetemek is csak világpiaci áron tudják beszerezni, így pusztán a béreken lehet spórolni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.