Romlik a kisvállalkozások helyzete

Megnehezítik a hazai piacgazdaság tervszerű és folyamatos építését az egyszerű gazdasági logikát sem figyelembe vevő politikai szándékok – állapítja meg a Magyar Iparszövetség legújabb jelentése, amely szerint az államigazgatásban kevesebb pártkatonára és több szakemberre lenne szükség.

Éles bírálatokat fogalmaz meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban a Magyar Iparszövetség legfrissebb jelentése. A hazai vállalkozások versenyképességéről szóló elemzés hangsúlyozza: a gazdaság túlpolitizált, amely kedvezőtlenül hat a vállalkozások számára, mert az egyszerű gazdasági logikát is figyelmen kívül hagyó politikai szándékok megnehezítik a hazai piacgazdaság folyamatos építését. Az iparszövetség többek között azt kifogásolja, hogy jelenleg nincs olyan gazdasági program, amely a vállalkozók számára is elfogadható lenne.
Míg a GDP növekedésében és az exportpiacok kialakításában meghatározó szerepet vállaló multinacionális vállalatok magyarországi helyzete európai uniós összehasonlításban is kiváló, addig a nagyszámú hazai kis- és középvállalkozás versenyhelyzete kifejezetten rossz – állapítja meg a felmérés, hozzátéve: a kis- és középvállalatok részére biztosított pályázati támogatások ugyan segítséget nyújtanak, összességében azonban a cégek csekély hányadát érintik, hiszen a magyar vállalkozások alacsony jövedelemtermelő képessége nem nyújt fedezetet az államilag támogatott hitelfelvételekhez.
A kis- és középvállalatok versenyképességével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az adó és adójellegű elvonások súlyos terheket rónak a vállalkozásokra. Az iparszövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi 3,8 millió foglalkoztatottból mintegy másfél millióan részesülnek minimálbérben. A legnagyobb terhet és versenyhátrányt a százalékosan kivetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások jelentik a vállalatok számára.
A kedvezőtlen helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarországon kirívóan alacsony az adót fizető munkavállalók száma és aránya: az iparszövetség adatai szerint jelenleg mintegy félmillió munkaképes korú ember nincs regisztrálva, míg a bruttó hazai össztermékhez viszonyítva mintegy húsz százalékra tehető a szürke- és feketegazdaság aránya. Az illegális gazdaság közvetlen gerjesztői a béreket és jövedelmeket sújtó adóterhek, a létbizonytalanság, a kialakult egészségtelen jövedelemarányok, valamint a gazdasági fegyelem és a fizetési morál romlása – állapítja meg a Magyar Iparszövetség, hangsúlyozva, hogy a túlszabályozott és bonyolult törvények, valamint ezek folytonos változásai szintén ideális táptalajt jelentenek a feketegazdaságnak.
A jelentés kitér az államháztartás átalakítására is, és megállapítja, hogy a 3,8 millió fős összfoglalkoztatottsághoz képest az államigazgatási szférában dolgozó nyolcszázezer munkavállaló aránytalanul magas terhet jelent a központi költségvetésnek. Pontosan és politikamentesen kell felmérni, hány ember szükséges egy hatékony államgépezet működtetéséhez, egy korszerű önkormányzati rendszerhez, valamint a működőképes és finanszírozható egészségügyi szolgáltatásokhoz. A jól működő államigazgatásban a vállalkozók is érdekeltek, hiszen ez a gazdaság versenyképességének egyik alapvető feltétele.
A Magyar Iparszövetség sürgeti az Európai Unión belül is alacsonynak számító hazai foglalkoztatási szint mielőbbi megváltoztatását, valamint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítására egyszeri 20–25 százalékos mértékű bértehercsökkentést és az egészségügyi hozzájárulás megszüntetését javasolja.