O-Zone – ezt a nevet egy hét alatt tanulták meg a magyar tinédzserek, akik a zenetévé slágerlistájának harmincnegyedik helyére tolták fel az első héten a Magyarországon debütáló dalt. A „Dragostea din tei” már meghódította az olasz, a spanyol, a francia és a német listákat, ahol több hétig volt az első helyen. Az együttes ezzel olyan sztárokat előzött meg, mint a tinikedvenc Britney Spears vagy Beyonce annak ellenére, hogy a dal szövegéből egy szót sem érthetnek a rajongók, ugyanis románul énekelik. A csapat különben nem jutott volna ki a nemzetközi piacra, ha számukat nem koppintják le Olaszországban élő román zenészek.
A tulajdonképpen értelmetlen című szám (a „Dragostea din teit” hibásan fordítják hársfaszerelemnek, mert szó szerint „szerelem a hársfában” vagy „szerelem a hársfábólt” jelent) tavaly egynyári sláger volt a román tengerparton. A szezon múltán aztán el is feledték volna, ha az ügyeletes román szépség, az énekes tévésztár Paula Mitrache nem visz magával egy lemezt Olaszországba, ahol felkérést kapott videoklip készítésére. A hölgy nem volt szívbajos, ott dolgozó román zenészekkel (akiket Haiducii, vagyis betyárok néven mutatott be) a slágerlisták élére futtatták fel a lemezen talált dal remixelt változatát. A lopás hamar kiderült (ráadásul az együttes neve is foglalt már Romániában, hiszen évek óta működik egy hasonló nevű zenekar Bukarestben), de a szerzőnek tulajdonképpen hálásnak kell lennie a plágiumért, mert enélkül a feledés homályába veszett volna szerzeménye. A botrányos kisajátítás után viszont az O-Zone csak Olaszországban százezer eurós szerződést köthetett egy kiadóval, és a zenészek természetesen polgári pert is indítottak a belőlük meggazdagodott epigonok ellen.
Nemcsak a dal története, hanem a háromfős moldovai csapat életútja is érdekes. A frontember, Dan Balan heavy metal zenésznek indult Chisinauban, és nem volt hajlandó Moszkva felé tekingetni, körömszakadtáig ragaszkodott a román nyelven való énekléshez. Zenei credójához azonban nem volt ennyire hű: amikor észrevette, hogy a nyugati típusú „nyálas” fiúzenekarok iránt jóval nagyobb a piaci igény, megalapította az O-Zonét, ahova beválogatotta egy néptáncegyüttes nagybőgősét és egy névtelen orosz rockegyüttes moldovai tagját. A fiúk megtanultak énekelni és táncolni, s az átképzés anynyira sikerült, hogy első lemezükből otthon hatvanezer példányt adtak el. Mivel a hazai lehetőségeket hamar kimerítették, a huszonegy és fél milliós román piacot célozták meg, ahol szerencséjükre nem volt a hetvenes évekre hajazó, Modern Talkingra emlékeztető, dallamos diszkózenét játszó együttes.
A nemzetközi debütálás után az O-Zone-dal hetek alatt sláger lett Francia- és Spanyolországban is – utóbbi helyszínen még az epigonok is indultak a remixszel, de az eredeti győzött –, hogy aztán a német és a holland piacon is taroljon. A lemezeladásokat azóta százezrekben mérik, és euróban kapják értük a jogdíjat, az együttes naptárában pedig megszaporodtak a meghívások. Európa után Mexikó, India, Líbia és Argentína tinédzserei kíváncsiak rájuk annak ellenére, hogy a fiúk kizárólag románul hajlandók énekelni (igaz, nincs ellenükre, hogy számaikat mások lefordítsák).
A „Dragostea din tei” egyértelműen a nyár slágere lett, a világhálót ellepték a rajongói oldalak (már magyarul is van ilyen), a három fiú naponta ad interjút a világ nagy zenetévéinek. A dal sláger lehet Magyarországon is, ugyanis a zenetévé egyre gyakrabban játssza a klipet, és a rádiók kívánságműsoraiban sűrűn lehet hallani, amint a „cuki román fiúk” dalát kérik. A szám mindenképpen zenetörténelmet ír itthon is, mert román nyelvű nóta korábban soha nem került be a magyar rádiók, tévék kívánságműsoraiba.
A szöveg színvonala miatt fanyalgóknak az együttes vezetője felajánlotta: kétszázezer eurót ad nekik, ha bebizonyítják, hogy egy popsláger szövegének bonyolultnak kell lennie. Ő csak fülbemászó dallamot akart és könnyen megjegyezhető refrént, ezért döntött a „nu ma, nu ma iei” viszonylag egyszerűen megjegyezhető, ám nehezen lefordítható mondatnál. Aki ennél összetettebb mondanivalóra vágyik, az „zárkózzon be a fürdőszobájába a bonyolult szövegeivel” – javasolta.
A moldovai fiúk sikerének volt román előzménye a nemzetközi piacon: tavaly a kolozsvári balettintézet két növendéke édesanyját látogatta meg Londonban, amikor az ambiciózus anyuka benevezte őket egy zenei tehetségkutató versenyre. A legenda szerint a Cheeky Girls (szemtelen lányok) világslágerré lett dalát az anyuka a fellépést megelőző percekben az öltözőben írta. A szöveg szabad fordításban mindössze ennyi: mi vagyunk a szemtelen lányok, s ha ti szemtelen fiúk vagytok, akkor megérinthetitek az alfelünket. Az egyszeri sikerről sokat elmond azonban az a tény, hogy az angol Channel 4 nézői tavaly nagy többséggel a nemzetközi zenei élet legrosszabb dalának szavazták meg a Cheeky Songot, de hát ez kevéssé érdekelte a lányokat, akik dúsgazdag, irigyelt popsztárként térhettek haza Kolozsvárra.
A román könnyűzene különben a kilencvenes évek végén indult robbanásszerű fejlődésnek. Míg Ceausescu diktatúrájában csak a Korda György – Balázs Klári páros produkcióira emlékeztető sanzonokat engedélyezett a politikai cenzúra, ma már négy zenetévé is működik az országban (például huszonnégy órás román nyelvű adása van a Music Televisonnak is). Filmes szempontból kitűnő minőségű klipeket készítenek a gombamód szaporodó zenekaroknak, amelyek többnyire a világban befutott tiniegyüttesek klónjai. Moldovának különben az igényes zenében is van nemzetközi sikerre esélyes együttese: az etnorockot játszó Zdob si Zdub (amelyet a bálványosi szabadegyetem résztvevői is láthatnak július végén) sokak szerint jobb, mint a Kusturica-filmekből megismert Goran Bregovic.
Egyébként a nemzetközi poppiacra Kelet-Európából nem csak a románoknak sikerült betörniük: az idén jókora meglepetésre az ukrán Ruslana nyerte az eurovíziós dalfesztivál Törökországban megrendezett döntőjét. A rosszmájúak szerint azért, mert a műsor során az énekesnő – és nem kevésbé csinos tánckara – talán túl sokat is megmutatott magából, de mások szerint valóban páratlan hangja van a Északkeleti-Kárpátok túloldaláról érkezett talentumnak. A leszbikusságát kiváló piaci érzékkel lebegtető orosz lánypár, a Tatu sikere talán leáldozóban van, de a tavalyi nemzetközi slágert, a Sedam dana című dalt jegyző horvát Karma együttesben a menedzserek szerint még benne van a sikeres folytatás. A nemzetközi piac magyar slágergyárosaira még várni kell: legutóbb Sebestyén Márta népdalfeldolgozására, a Szerelem, szerelemre figyelt oda a világ, de ez elsősorban egy Athony Minghella-filmnek, Az angol betegnek volt köszönhető. A világzene kategóriában ugyan magasan jegyzik a felvidéki magyarokból álló Ghymest, a Muzsikást, és egyre elismertebb az After Crying és a Balkan Fanatik is, de az általuk játszott muzsika rétegzene, nem hallható a diszkókban vagy a nagy üdülőhelyek partijain.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
