Stratégiák az erdélyi gondokra

Az erdélyi magyar közösség gondjainak megoldására két stratégia van: a még csatlakozás előtt álló Romániát rákényszeríteni a kérdés demokratikus rendezésére, vagy a csatlakozás után belülről rendezni a dolgokat – derült ki tegnap Tusnádon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Martonyi János korábbi külügyminiszter szerint e vízválasztó határolja el egymástól a két nagy párt politikáját.

Németh Zsolt szerint a jobboldal abban érdekelt: „segítsünk Romániának, hogy mielőbb teljesíthesse a koppenhágai kritériumokat”. Az Országok, nemzetek, régiók Európája elnevezésű vitán Michael Mates amerikai főkonzul országa példáját hozta fel a kérdés rendezésére, mert szerinte az eklektikus, de pragmatikus megoldások segítették a különböző nemzetek és régiók együttélését. A román integráció nem lehet sikeres, ha a sokszínűség paradigmáját elutasítja – folytatta a gondolatot Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, aki szerint a sikeres EU-tagállamok már rég túllépték a kiszorítás modelljét. Martonyi János kiemelte: a demokrácia dilemmáit úgy lehet megoldani, hogy több demokráciát adunk.
A tegnap gyakorta eleredő záporok ellenére a politikai viták iránti érdeklődés nem lankadt, így sokakat érdekelt a sajtónak a csatlakozás utáni nemzeti identitásmegőrző feladatát elemző előadás is. Lapunk főszerkesztő-helyettese, Csermely Péter szerint a magyar média még korántsem EU-konform, hiszen idén is újságírókat ítéltek (felfüggesztett) börtönbüntetésre azért, mert gyakorolták hivatásukat. A régió országaiban gyakori a sajtóra irányuló gazdasági-politikai nyomásgyakorlás, amely a szakma függetlenségét lehetetleníti el. Csinta Samu, az erdélyi Krónika főszerkesztője furcsállotta, hogy a magyar kiadók eddig nem láttak piacot a másfél milliós erdélyi magyarságban – az anyaországi előadók szerint ennek a magyar szakma tőkehiánya az oka.