A kormány és a biztonsági szervek szerint nem az a kérdés, kell-e számolnia a lakosságnak a New York-i, washingtoni, madridi atrocitásokhoz hasonló vagy még brutálisabb terrorista akciókkal, hanem az, hogy mikor, hol és milyen formában. London rendőrfőkapitánya elmondta, hogy többször sikerült terrorakciókat megelőzni a brit és külföldi biztonsági szervek jóvoltából. Matematikailag lehetetlen, hogy soha sehol ne sikerüljön terrortámadást végrehajtani. Ez lehet akár radioaktív, vegyi vagy biológiai fegyverrel végrehajtott merénylet is. A brit családok levélszekrényeiben megjelenő könyvecske ez utóbbiak lehetőségével foglalkozik. Mit tegyen – illetve mit ne tegyen – az ember, ha tőle tíz kilométerre radioaktív vagy életveszélyes vegyi, illetve mikrobiológiai anyagot tartalmazó bomba robban? Hogyan készülhet fel arra, hogy mérgezett víz folyik a csapból – vagy egyszer csak semmi sem folyik? Ha nincs villanyáram? Ha néma a telefon, a rádió, a tévé?
A kormánynak egyensúlyt kellett találni a pánikkeltés és a lakosság felkészítése között. Hangoztatják, hogy a döntés nem hirtelen született, nem azt jelenti, hogy a közelmúltban bármiféle új veszély mutatkozott. Még így is megeshet, hogy egy időre hiánycikk lesz a palackozott víz, a tárolható élelem, a benzin, a zseblámpaelem, ha túl sokan határozzák el, hogy minden eshetőségre felkészülnek.
Ám a terrorveszély nem csak az al-Kaida részéről fenyeget. Egyre több gondot okoznak a kormánynak az állatvédő terroristák is. Az állatok jogaiért harcoló szélsőséges elemek évek óta célkeresztbe vették azokat a biokémiai, gyógyszerészeti laboratóriumokat, ahol élő állatokkal folynak kísérletek. Cambridge-ben például a Huntington Life Studies nevű kutatóintézet működése lehetetlenné vált, mert terroristák újra meg újra rátámadtak laboratóriumaira, gyújtogattak, robbantottak, tudományos munkatársakat támadtak meg, autóikat felgyújtották, családtagjaikat megfélemlítették. Bűncselekményeiket kiterjesztették a laboratóriumokat tervező, építő, kiszolgáló vállalatokra is. Hasonló terrorizmusnak vetettek alá egy oxfordi kutatóintézetet. A megfélemlítési hadjárat hatására egyre több tudományos kutató és intézet megy külföldre, s nagy nemzetközi gyógyszerészeti vállalatok megvonják támogatásukat a brit egyetemektől, mivel Angliában nem tudják garantálni a gyógyszerészeti kutatómunka biztonságát.

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő