Jelenleg az alapozás szakaszában vagyunk, megfogalmazzuk javaslatainkat, amelyeket egyeztetünk majd a különböző tárcákkal, az igazságszolgáltatás szerveivel, valamint a parlamenti pártokkal – tájékoztatta lapunkat Tóth András titkosszolgálati államtitkár. Szerinte ellentmondásosak a titkosszolgálati eszközökkel szerzett adatok felhasználhatóságára vonatkozó jogszabályok, ezért reméli, hogy előterjesztésük alapján a parlament az ősszel összhangot teremt a két törvény között. Az államtitkár szélsőséges példaként említette: egy beérkezett, állítólagos kémkedésre vonatkozó információ ellenőrzésére engedélyezett lehallgatás történik, melynek során kiderül, hogy a gyanú ugyan nem igazolható, de a megfigyelt egy korábbi gyilkosságban történt részvételéről is szót ejt. A hatályos büntetőeljárási törvény egyik lehetséges értelmezése szerint hiába adják át az adatokat a nyomozó hatóságnak, az nem tudja felvenni a gyilkosság bizonyítékai közé, mivel kémkedés ügyében folytatták a lehallgatást. A törvény kötelezi az NBH-t meghatározott objektumok védelmére, ezért a problémák megoldása során kívánatos lenne pontosabban meghatározni, mit jelent a nemzetbiztonsági védelem – hangsúlyozta. A nemzetbiztonsági törvény módosításához a parlament kétharmadának, a büntetőeljárásról szóló jogszabályok megváltoztatásához több mint felének igen voksa szükséges.

Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón