Hamarosan nyilvánosan is megjelenteti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az agrárprivatizáción sikeresen induló konzorciumok listáját. A pályázatokat csütörtökön bírálta el a privatizációs társaság. A hivatalos közlemény megjelenése előtt anynyit sikerült megtudnunk az új tulajdonosi kör összetételéről, hogy az Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt.-t az Abaúj Invest Befektető és Vagyonkezelő Kft. nyerte el, amelynek 45–45 százalékban egy magánszemély, Sváb László és a Hordeum 2000 Mezőgazdasági Kft. a tulajdonosa a dolgozók és két kisebb cég mellett. A Szerencsi Mezőgazdasági Rt.-t a Konfidencia 2004 Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte el, amelynek tagjai magánszemélyek mellett az Elitmag-Invest Kft., a Dairy Service Mezőgazdasági Kft., az ISV Hústermelést Szervező Rt. és a Bid Dutchman Hungária Kft., valamint a menedzsment által alapított Takta-parti Mezőgazdasági Kft. és a dolgozók által jegyzett Harangod Kft. A Hód-Mezőgazda Rt.-t a KHD-Invest Kft. nyerte el, amelynek tagjai a menedzsmentet tömörítő Mezőgazda Kft., a Linears Kft., az Axiál Kft., a Trogo-Fix Kft. és a nemesnádudvari DÉLITY Bútor Rt. Az Enyingi Agrár Rt. 49 százalékára az IKR Rt. nyújtott be sikeres pályázatot, a cég fennmaradó része pedig magánszemélyekhez került. Az IKR Rt. a Határhaszon Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben lévő 25 százalékos részesedésével a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. egyik tulajdonosává is előlépett. A Határhaszon Kft. 75 százalékos tulajdonrésze magánszemélyeké, valamint a dolgozói és a vezetői tömörülésé.
Tegnap elsőként Bólyban tartottak sajtótájékoztatót, ahol Varga Péter, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég többségi, 77 százalékos tulajdonrészét az Invest Group-Bóly Rt. szerezte meg az ÁPV Rt.-től. Elmondta: a nagy múltú mezőgazdasági vállalat jelenlegi vezetői, hazai gazdálkodók, beszállítók, valamint pénzügyi befektetők alkotta cég egyedüli pályázóként, a névérték 157,7 százalékán, 4,7 milliárd forintért vásárolta meg a társaságot, a vételár kifizetéséhez hitelt vett fel. A szerződést augusztus 5-én kötik meg – tájékoztatott a távirati iroda.
A még állami kézben lévő 13,59 százalékos tulajdonrészt az árfolyam 50 százalékáért ősszel a dolgozóknak kínálják megvételre, a fennmaradó 9,41 százalék önkormányzatok és más befektetők tulajdonában van. Az idén tavasszal, 30 millió forint tőkével alakult Invest Group-Bóly Rt. vállalta, hogy 1,1 milliárd forinttal 5,1 milliárd forintra emeli a Bóly Rt. jegyzett tőkéjét, alaptevékenységeit nem szünteti meg, valamint három éven belül nem hajt végre a dolgozói létszám 25 százalékát meghaladó létszámleépítést.
Varga Péter kitért rá: a privatizáció minőségi változást hozhat a cég életében. Az eddiginél szigorúbb, profitérzékenyebb gazdálkodást kívánnak folytatni, amely együtt jár a technikai eszközök modernizációjával és az 1300 fős alkalmazotti létszám megengedett legnagyobb mértékű csökkentésével. Varga Péter Puch László, az MSZP pénztárosa baráti köréhez tartozik, s egyúttal az MSZP Baranya megyei közgyűlésének is tagja. Értesülésünk szerint a szintén szocialista Gráf Józsefnek – az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjának – is fűződnek érdekei a bólyi privatizációhoz.
A tájékoztatón jelenlévő Koleszár István, az ÁPV Rt. agrárügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy az eladott hat állami agrárcég rekordnagyságú, 146 százalékos árfolyamon talált új gazdákra. Hangsúlyozta, hogy szeptemberben újabb pályázatokat írnak ki, így még ez év végéig eldől a fennmaradó négy vállalat sorsa is, amellyel véget ér az agrárprivatizáció Magyarországon.
Leépülő munkahelyek
Több tisztázatlan kérdés is van a Bábolna Rt. privatizációja körül, kérdéses például, hogy mi lesz a cég felhalmozódott, több mint ötmilliárd forintos veszteségével és az ugyancsak többmilliárdos tartozásaival – vetette fel Lengyel Zoltán fideszes parlamenti képviselő, s emellett kérdéses az is, hogy mi lesz a munkavállalók sorsa. A részvénytársaságnál ugyanis két és fél ezer ember munkahelye kerülhet veszélybe, s egyelőre, a fizetési ígéretek ellenére, bizonytalan a beszállítók sorsa is. Arra még nem érkezett egyértelmű válasz – hangsúlyozta Lengyel Zoltán –, hogy mi lesz a munkahelyüket elvesztő emberekkel, az pedig egyenesen érthetetlen, hogy a Bábolna Rt. privatizációját miért arra a menedzsmentre bízták, amelynek irányítása alatt az első fél év során ezt a komoly veszteséget felhalmozta. Ráadásul a privatizáció alatt, annak ellenére, hogy jelentős állami vagyonról van szó, nem jelenik meg az állami kontroll. Lengyel Zoltán feltette azt a kérdést is, hogy vajon az agrártárca mit tesz a beszállítók érdekében, mert akár a Hajdú-Bét-eset is megismétlődhet, ahol a cég több milliárd forintot nem fizetett ki számukra. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a meghozott privatizációs döntés szöges ellentétben áll a néhány héttel ezelőtti elképzelésekkel, amikor még a részvénytársaság tizenöt milliárd forintos feltőkésítéséről volt szó.
Egyes szakértők szerint a Bábolna Rt. kormány által elfogadott rendezése esetén a közölt 2500 főnél jóval többen vesztik el munkahelyüket, illetve megélhetési forrásaikat.
Az egyelőre bizonytalan sorsú békéscsabai és kecskeméti baromfifeldolgozók helyzete a hozzájuk kötődő beszállítók és baromfinevelő telepek munkahelyeit is elbizonytalanítja, s összességében akár ötször több ember munkahelyét veszélyeztetheti. Nemzetgazdaságilag ez a folyamat országunk EU felé történt piacnyitása következtében azt is eredményezheti, hogy a hazai csirke helyébe a nagyobb mértékben támogatott „közösségi” baromfi áramlik be, miközben a leépülés nemcsak az államháztartási bevételek kiesésével jár, hanem óriási szociális terhet is ró a magyar államra.
