Röviden

Gerhard Schröder Budapestre látogat
Berlin. Gerhard Schröder német kancellár szeptember 15-én és 16-án hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A látogatás a határnyitás 15. évfordulója alkalmából kerül sorra. A kancellárt elkíséri Budapestre Edelgard Bulmahn oktatási és tudományos ügyekkel foglalkozó miniszter, valamint egy gazdasági-tudományos küldöttség. Schröder Budapesten tárgyal Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel, találkozik Szili Katalinnal,
a magyar parlament elnökével és Kovács László külügyminiszterrel. (MTI)

A németek újra felépítenék a falat?
Berlin. Csaknem 14 évvel az újraegyesítés után a német polgárok 21 százaléka visszaállítaná a falat – írja egy felmérésre hivatkozva a Financial Times Deutschland. A Stern magazin megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint ma minden negyedik nyugatnémet és minden nyolcadik keletnémet „visszacsinálná” a rendszerváltást. Dacára annak, hogy a megkérdezett keletnémetek 57 százaléka saját állítása szerint most jobban él, mint annak idején, és csak 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy roszszabbra fordult a sorsa. (MN)

Vérontás Nepálban
Katmandu. Maoista felkelők támadást intéztek egy politikai nagygyűlés résztvevői ellen Nepál nyugati részén, és megsebesítettek legkevesebb 23 embert. Az eset kedd éjjel történt egy távol eső hegyi településen, Dulluban, Katmandutól 500 kilométernyire nyugatra, ahol félezren gyűltek össze az ellenzéki Nepáli Népfront pártrendezvényére. Ez a tömörülés szemben áll a maoista felkelőkkel. A gyűlés résztvevőit és a párt vezetőit mintegy 200 felkelő támadta meg. A sebesülteket egy közeli városba szállították, hatan közülük súlyos állapotban vannak. (MTI)

Cyril Svoboda a kárpótlásról
Prága. Csehországnak kárpótolnia kellene azokat a németeket, akiket a II. világháború után nemzetiségük miatt sérelem ért – állítja a cseh külügyminiszter. „Ennek a gesztusnak elsősorban a fasizmus és a nácizmus ellenzőit kell érintenie, akik aktívan bekapcsolódtak az antifasiszta mozgalmakba. Egy igen szűk csoportról van szó, amelynek tagjait a II. világháború után sérelem érte” – szögezte le Cyril Svoboda. A Csehországban élő németek iránti humanitárius gesztus szükségességét másfél éve Petr Mares, akkori kormányfőhelyettes vetette fel. A cseh kormány kétszer is foglalkozott az üggyel, de konkrét döntés mindmáig nem született. (MTI)