időjárás 15°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Ügynökök a pápa körül

2005.04.28. 23:00

A pápa közvetlen barátja is adott információkat azoknak a kelet-európai titkos ügynököknek, akik II. János Pál pápa megfigyelésével voltak megbízva – adta hírül a tegnapi Corriere della Sera milánói napilap.

Egészen haláltusájának legutolsó napjáig a kelet-európai titkosszolgálatok informátora volt beépítve Karol Wojtyla mellett – állítja a baloldali olasz napilap varsói forrásokra hivatkozva. A kommunizmus és a nácizmus áldozatainak emlékét ápoló lengyel nemzeti intézet (IPN) levéltárában talált iratok alapján állítólag egy dominikánus szerzetes, Konrad Hejmo „Dominik” fedőnéven összesen 800 oldal jelentést írt a pápa megfigyeléséről. Az olasz lap idézi Leon Kierest, az IPN vezetőjét, akinek állítása szerint olyan dokumentumok állnak rendelkezésükre, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy Konrad Hejmo a 80-as években együttműködött a lengyel titkosszolgálatokkal.
A pap szerdán a lengyel televízióban feltett kérdésekre annyit elismert, hogy „a lengyel titkosszolgálatok megpróbálták kollaborálásra ösztönözni, csakúgy, mint minden más lengyel papot”.
Az olasz lapok ismét megkülönböztetett figyelemmel kísérik a pápa elleni 1981-es merénylet Kelet-Európába vezető szálait: a polémiák kiújulásához erősen hozzájárult a La Repubblica olasz napilapban március végén megjelent cikk, amely Mehmet Ali Agcának, a pápa egykori támadójának legújabb nyilatkozatával foglalkozott. A Kartal Maltepe isztambuli börtönben készült interjú során a merénylő kijelentette, hogy bizonyos papok segítsége nélkül soha nem tudta volna tettét véghezvinni.
A katolikus Avvenire napilap még február végén „Egy Moszkva aláírásával küldött lövedék” címmel megjelent publikációja során idézte Paolo Guzzanti jobboldali szenátort, aki a pápa elleni merénylettel kapcsolatos perújrafelvétel megindításáról beszélt, miután megjelent a szentatya „Emlékezet és identitás” című könyve, amelyben maga ír az ellene elkövetett támadásról.
Silvio Berlusconi miniszterelnök jobboldali koalíciójának 2001-es győzelme után Guzzanti szenátor vezetésével felállt az úgynevezett Mitrohin bizottság, amelynek feladata, hogy kivizsgálja a kelet-európai titkosszolgálatok tevékenységét Olaszországban, illetve felderítse az olasz kommunista pártok és a keleti blokk ügynökeinek kapcsolatát.
A bizottság nevét Vaszilij Mitrohin egykori KGB-ügynökről kapta, aki a szovjet titkosszolgálatnál eltöltött utolsó tíz évben összesen 300 ezer kártyára másolt át titkosított adatokat, amelyeket cipője talpába rejtve csempészett ki. Nyugdíjba vonulásakor az ügynök átadta az iratokat Nagy-Britannia rigai nagykövetségének, majd Londonba menekült.
1999-ben Angliában és Olaszországban egyaránt megjelent
„A Mitrohin-archívum” című könyv, amely – diplomáciai botrányokat elkerülve – az információhalmazból csak csekély részt közölt. A szenátor szerint az oroszok mindent megtettek annak érdekében, hogy lassítsák a bizottság munkáját: „Sok olyan ember dolgozik a mai orosz titkosszolgálatoknál, akik a régi KGB tagjai voltak” – teszi hozzá a politikus, aki szerint „az orosz félnek hozzá kéne járulnia a keleti tömb többi országára vonatkozó archívum megtekintéséhez”. A bizottság munkájának előterébe most újra a pápa elleni merénylet bolgár szálának tisztázása került, amelyhez sikerült megnyerni Bulgária engedélyét titkos levéltára megnyitásához.
A Vatikáni Rádió hivatalos honlapja idézi a Mitrohin bizottság másik vezetőjét, Enzo Fragaltát, aki a bolgár döntés után kijelentette: „Rendkívül fontos, hogy utólag rekonstruáljuk a kelet-európai országok titkosszolgálatainak, valamint a KGB-nek a kérdéssel kapcsolatos tevékenységét.”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.