Pár hét múlva itt az aratás: a tavalyról maradt hatalmas készlet, az elégtelenül levezényelt uniós felvásárlás és a súlyos raktárhiány miatt élénk az érdeklődés a gabonatárolók építése és az elnyerhető pályázatok iránt. Már csak azért is, mert kiváló üzletről van szó. A vita a körül van, hogy a piac mely szereplői élhetnek a raktárépítési támogatás biztosította lehetőségekkel. A kereskedők egy része szerint mindenkinek egyenlő esélyeket kell biztosítani. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) szerint viszont a kereskedők számára nem szabadna állami támogatást folyósítani a raktárak építéséhez. Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára szerint azért nem jó, ha a kereskedők is élhetnek a kedvezményes lehetőségekkel, mert az uniós felvásárlásban, azaz az intervencióban is részt vehetnek. Más vélemények szerint egy jól működő intervenció tulajdonképpen kiiktatja a piacról a gabonakereskedőket, ezért a meglévő nehézségeket ők nagyítják fel annak érdekében, hogy megtarthassák üzleteiket.
A raktárgondokon támogatással igyekszik enyhíteni az agrártárca. Központi segítség igényelhető az AVOP-pályázatokon és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. által folyósított, negyvenmilliárd forint összegű kedvezményes hitelkeretből. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint az AVOP forrásaiból eddig 466 pályázó kért pénzt szemestermény-tároló építéséhez, összesen 21 milliárd forint támogatást. Ezek együttes kapacitása becslések szerint 2,5 millió tonna. Az MVH már kétszáz pályázatot kiértékelt, és felterjesztett a döntés meghozatalára jogosult AVOP irányító hatósághoz, amely 110 pályázónak már meg is ítélte a támogatást. Tekintettel a beruházások időigényességére, valamint arra a körülményre, hogy az AVOP utófinanszírozással működik, támogatások kifizetésére még nem került sor.
Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára azonban nem igazán elégedett az AVOP-pályázatok biztosította lehetőségekkel. A szakember kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy őszre az uniós forrásból raktárak épülnek. – Az AVOP sok követelményt támaszt, így például később a már befogadott pályázatokat is elutasíthatják. Emellett a pályázat általában raktárépítésre szól, így semmi garancia nincs arra, hogy a majdan felépített raktárakat a nyertesek majd intervenciós célra is bérbe adják. Ugyanez a helyzet a főtitkár szerint az MFB hiteleivel, amire negyvenszázalékos kamattámogatás nyerhető el.
– A kormányzat abból a feltételezésből indul ki, hogy az uniós felvásárlás jó üzlet. Az állam lényegében beárazta a bérleti díjakat. Ugyanakkor a piac ráígérhet ezekre a tételekre, és akkor nem magáncélra használják fel a megépült tárolóhelyeket. Ezért az állami pénz megítélése úgy, hogy a kifizetéshez nem rendelnek biztosítékot, felelőtlenség – folytatta Makay György, aki szerint legalább a megépülő kapacitások egy részénél garantáltatni kellett volna, hogy azokat biztosan intervenciós célra használják fel. A Gabonaszövetség főtitkára nem osztja azt a véleményt sem, hogy már van, illetve lesz elég raktár az országban, mert még kérdéses, hogy kik és hol építhetik fel az új tárolókat. Pedig jövő nyáron már mintegy 12 millió tonna gabona lesz az országban, és még évekig e készletek elhelyezésére kell felkészülnünk. A Gabonaszövetség annak idején azt szorgalmazta, hogy raktárépítések helyett inkább a már meglévő raktárak bővítését támogassa a kormányzat, de a javaslatot elutasították. A helyzet megoldását Makay György továbbra is ebben, és az uniós rendtartás átalakításában látja.
Korábbi közlések szerint az intervencióra felajánlott négymillió tonna gabona felvásárlási ára százmilliárd forint, tárolási díja húszmilliárd, azaz Magyarországon egy új üzletág alakult ki, amivel élni kell. Egy tonna gabona tárolásáért 359 forintot fizet az EU, ami az itthoni piaci árnál csaknem harminc százalékkal több. Az intervenció azonban nemcsak a raktártulajdonosoknak, hanem a tárolók építőinek is jó üzlet. Több oldalról is megerősített értesüléseink szerint kivételezett helyzetbe kerülhet a Hevesgép Kft., amely a piaci információk szerint hatvan darab 15 ezer tonnás gabonatárló építését nyerheti el. Lapunk megkereste az ügyben a társaságot is, de a cég igazgatója az információk közlésétől elzárkózott.
Mérvadó számítások szerint egy 15 ezer tonnás tároló építési költsége piaci árakon számolva kétszázmillió forint, amelyből a negyvenszázalékos AVOP-támogatás nyolcvanmillió forintot biztosít, míg a beruházónak a maradék 120 milliót kell előteremtenie. Úgy tudjuk, hogy ismét szóba került: össze lehet vonni az AVOP-pályázatokat az MFB által biztosított kedvezményes agrárhitellel, ami újabb könnyebbséget jelent. A 120 millió forintos önrész viszont két év alatt megtérülhet a befektetőknek. Az MVH ugyanis két évre tárolási, újabb két évre pedig rendelkezésre állást előíró szerződést köt a beruházóval. Ráadásul az első két évben 144,885 millió forint folyik be egy 15 ezer tonnás gabonatároló bérbe adásából. A betárolási díj tonnánként 566 forint, ami két évre számítva 8,48 millió forint, a kitárolási díj tonnánként 477 forint, két évre 7,155 millió, a havi tárolási díj 359 forint tonnánként, ami két év alatt 126,24 millió.
Ehhez újabb 32 millió forint jön a következő két évben akkor is, ha csak a rendelkezésre állási díjat kapja a beruházó. Ezen túl a raktártulajdonos nyereséget könyvelhet el az árkülönbségen is. Novemberben például az átlagos gabonaár a Budapesti Árutőzsdén tonnánként
22 500 forint volt, míg az akkori intervenciós ár – 101,33 euróval és 250 forintos átváltási árral számolva – 25 333 forinton állt, ami 15 ezer tonnával számolva 42,5 millió forintos különbség. A fenti számítások összességében bizonyítják, hogy a négy év alatt befolyó, majdnem 220 millió forintos bevétel könnyedén fedezi a befektetett 120 millió forintos saját erőt, és még a megépített tároló is a beruházó tulajdonában marad.
Lejárt szerződések. Tegnap lejártak azok a raktárbérleti szerződések, amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kötött termelőkkel, így a hivatalnak tegnapig ki kellett volna tárolnia a gabonát – nyilatkozta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára, aki nem hallott arról, hogy ez a munka megindult volna. A Világgazdaság értesülései szerint csak 50-90 ezer tonna árura szóló raktárbérleti szerződés szűnt meg, a gabonát pedig főként állami tulajdonban lévő tárolókba szállíttatja át az MVH. Tóth István elmondta azt is, hogy az MVH igyekszik egy–három hónappal meghosszabbítani a szerződéseket, amire a gazdálkodók egy része rááll. Ez azonban csak ideiglenesen jelent megoldást, hiszen egy hónap múlva megkezdődik az aratás. A szakember szerint több mint hétmillió tonnás szabad raktárkapacitásra lenne szükség az országban. Ha az MVH nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, perekre kerülhet sor, és további raktározási gondok keletkeznek.
