Nem lehet titkos a tárgyalás

Hatalmas munkát ró az amúgy is túlterhelt bíróságokra az Alkotmánybíróság (AB) tegnap elfogadott, nagy horderejű döntése. Az AB azonnali hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az első fokon meghozott ítélet ellen bejelentett fellebbezést tárgyaláson kívül is el lehet bírálni. A határozat szerint az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia a tisztességes eljárás szabályait.

Nem tisztességes, ha a fellebbezést a vádlott jelenléte és megkérdezése nélkül, zárt ajtók mögött bírálja el az igazságszolgáltatás – döntöttek az alkotmánybírák. Az alaptörvény ugyanis garantálja a nyilvános tárgyaláshoz való jogot. A büntetőeljárási törvény ugyanakkor a bírói tanács elnökének döntésétől tette függővé, tanácsülésen, vagyis tárgyalás nélkül vagy nyilvános tárgyaláson bírálják el az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést. Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője lapunknak azt mondta, az elmúlt két évben az ügyek többségét tárgyaláson kívül bírálták el a három bíróból álló büntetőtanácsok. A jogszabály kidolgozását 1997-ben fejezték be a jogalkotók. A rendelkezések végül – többszöri halasztás után – 2003. július 1-jén léptek hatályba.
A Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke, Bánáti János kezdettől ellenezte ezt a megoldást. Az ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, nem alkotmányjogi alapon kritizálta a rendelkezést, hanem gyakorló védőként. Szerinte különösen azért volt elfogadhatatlan az eljárásjogi jogszabály, mert előfordult, hogy az első fokon felmentett vádlottat 3-4 év szabadságvesztésre ítélte a másodfokú tanács. Az igazságszolgáltatás anélkül hozta meg döntését, hogy a vádlott vagy a védő megjelenhetett volna a bírák előtt, s elmondhatta volna a véleményét. Bánáti úgy véli, a helyzetet csak súlyosbította, hogy ilyenkor a bíróság általában rövid úton, tehát nem postán értesítette a döntésről a büntetés-végrehajtási intézetet, a börtönbehívót tehát előbb kapta meg a vádlott, mint az ítéletet. A több hónapi tárgyalás után felmentett személy így a bv-től tudta meg, hogy elítélték.
Az AB úgy döntött, hogy a 2003 óta tárgyaláson kívül elítélt emberek kérhetik a Legfelsőbb Bíróságtól a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Azt nem tudni, kaphatnak-e kártérítés az érintettek. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás is nehéz helyzetben van. A jogszabály fő célja az volt, hogy mentesítse a bíróságokat a nagy munkatehertől. A mai naptól viszont csak tárgyaláson bírálhatják el a fellebbezéseket.