Elvonult az ár, a gondok maradtak

Egyetlen diák sem hiányzott Óteleken az iskola évadzáró ünnepségén annak ellenére, hogy a bánáti árvíz által tönkretett falu diákjai Temesváron fejezték be a tanévet. A hét végén kétnapos, tényfeltáró úton járt a térségben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a szakembereket Lévai Anikó jószolgálati nagykövet is elkísérte.

Két hónapja, egy szombatról vasárnapra virradó éjjel érkezett meg a víz Temes megye legmagyarabb településére, Ótelekre. A faluban a házak négyötöde, több mint kétszáz lakás összedőlt, a lakosságot a szomszéd falvakban vagy közösségi szállásokon fogadták be, a diákok pedig Temesváron fejezték be a tanévet. A múlt héten – a katasztrófa óta először – újra összegyűlt a szétszóródott falu, hogy az udvarból visszahúzódó víz helyén elbúcsúztassák az iskola négy végzős diákját. A Heti Új Szó riportja szerint az ünnepség után az óteleki gyerekek négy turnusban indulnak nyaralni – az árvízkárosultak támogatására szervezett üdülés során többek között a Balatonra is eljutnak. A temesvári hetilapban nyilatkozó Vajda Pál polgármester szerint a magyarországi szivattyúk távozása után erőteljesebben kellene a helyi erőket mozgósítani, a helyi pumpák üzemeltetését biztosítani (mint arról pénteki számunkban beszámoltunk, a magyar vízügyesek május kilencedike óta több mint húszmillió köbméter vizet szivattyúztak ki az árterületről, a Fővárosi Vízművek szakemberei pedig hat hét alatt negyedmillió liter zacskós víz előállításával biztosították a lakosság ivóvizét). A legnagyobb probléma most az, hogy a víz szinte mozdulatlanul áll az alacsonyabban fekvő házak körül, így az emberek attól tartanak, túl kevés idő marad a nyárból az átázott talaj kiszáradására és az építkezésre.
A Bánság déli részét elárasztó áprilisi ár a Temes folyó két helyen is átszakadt gátján át ömlött a földekre. A Bega és a Temes között ötven négyzetkilométernyi összefüggő vízréteg alakult ki, helyenként öt-hat méter mély tavat alkotva. Négy településen kilencszázhárom ház omlott össze, kétezer súlyosan megrongálódott. Ezernél is több ember maradt napokig a víz fogságában. A bajbajutottak megsegítésére először a szegediek indultak, a helyi Védegylet gyűjtésében két kamion segélyszállítmányt küldve. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) másfél millió forint értékű élelmiszert osztott ki, a Baptista Szeretetszolgálat bébiételt és alapélelmiszereket küldött, jelentős öszszeget adott a Mol, és – némi késéssel – a magyar kormány is felajánlott hárommillió forint értékű humanitárius segélyt. A múlt hét végén kétnapos tényfeltáró utat szervezett a térségben a MÖSZ, a delegációt Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete is elkísérte. A szervezet munkáját a károsultakkal, a helyi vezetéssel és az egyházakkal való együttműködésre alapozza, ezért politikusokkal, településvezetőkkel és szerencsétlenül járt emberekkel egyaránt találkoztak. Lehel László, a segélyszervezet vezetője lapunknak elmondta: Ótelek egyes részein megkezdődhetett a romok és a házak maradványainak elbontása, ám sok házat, utcát, kertet még mindig víz borít. A munkálatok menetét nagyban befolyásolja az időjárás is, hiszen ha eső áztatja a romokat, akkor a bontást szüneteltetni kell. A kiskerteket és a szántóföldeket is eláztatta, illetve a mai napig elborítja a víz, így igen jelentős feladat a lakosok csaknem egy éven át tartó élelmezése. Bár érkezik ilyen irányú – főleg száraz eledel, tehát liszt, olaj, tészta – állami támogatás a térségbe, ám azok, akiknek minden háztáji állatát elvitte a víz, és jelenleg is közösségi szálláson élnek, nem tudnak mit megsütni, főzni az élelmiszer-támogatásból. A MÖSZ a saját felmérései alapján úgy döntött, hogy a családok támogatása mellett a település új épületbe költöző óvodájának és iskolájának a felújításában és fejlesztésében, illetve az ingóságok pótlásában kíván segítséget nyújtani. Mostani útjuk alkalmával sem érkeztek üres kézzel, ajándékcsomagokat adtak át az óteleki iskolásoknak és óvodásoknak.
Az 520 lelkes Torontálkeresztesen körülbelül nyolcvanan laknak máig tömegszálláson. Itt a következő hetekben kezdődhet meg az állam által finanszírozott újjáépítés, amelyben egy-, két- és háromszobás házak épülnek annak függvényében, hogy hány tagú egy család. Két főnél ez egy szobából, konyhából és előszobából álló ingatlant jelent akkor is, ha például egy idős házaspár egy egész élet munkájából felépített többszobás házat, gazdasági és egyéb melléképületből álló ingatlant vesztett el, és a kiskertben tartott háziállatokból, illetve a konyhakertben és a földön megtermelt javakból tartotta el magát. Utóbbiak pótlására egyelőre nincs ígéret, és azt sem tudni, hogy a több hónapig víz alatt álló mezőgazdasági területeket hány év múlva lehet újra megművelni. Szigetfalu a térség egyik olyan települése, ahol viszonylag gyorsan vonult át a víz, s a kedvező időjárásnak köszönhetően már megkezdődhetett néhány ház újjáépítése, ám az alapok lerakása még csak az első lépése egy hosszú helyreállítási folyamatnak.