Nem kell majd luxusadót fizetnie a kormány két leggazdagabb, milliárdos tagjának, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Kóka János gazdasági miniszternek – ez Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselők tegnapi sajtótájékoztatóján hangzott el. A két ellenzéki politikus a kormányfő rózsadombi villája előtt állította mindezt, utalva a kormányfő és a tárcavezető vagyonnyilatkozatában szereplő adatokra. Gyurcsány Ferenc ugyanis ebben azt írta, hogy csupán egy pápai, 50 négyzetméteres lakás birtokosa. A földhivatali nyilvántartásból pedig kiderül, hogy az egyébként a kormányfő és családja lakhelyéül szolgáló rózsadombi villát – amelynek értéke Répássy szerint nyilvánvalóan meghaladja a 100 millió forintot – három lakásból álló társasházzá minősítették. Két lakás a kormányfő anyósa, Apró Piroska, egy pedig a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára nevén van – ezek egyedi értéke pedig nem több 100 millió forintnál. Így tehát – hangsúlyozták az ellenzéki képviselők – Gyurcsány Ferenc nem fog luxusadót fizetni. A miniszterelnök bejelentésében ugyanis azt mondta, csak a 100 millió forint egyedi értéket meghaladó lakóingatlanokra vetnék ki a félszázalékos adót. Elhangzott az is, hogy Kóka János gazdasági miniszter ugyan vagyonnyilatkozatában több tulajdonában álló ingatlanról is beszámolt, amelyek együttes értéke Szijjártó megítélése alapján több mint 100 millió forint, egyenként azonban ezek sem érik el az adóköteles határt.
A sajtótájékoztató végén megjelent Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége kislánya társaságában, és azt mondta: befizetik a luxusadót. Szerinte ugyanis az, hogy valaki társasházzá alakítja az ingatlanát, nem jelent mentességet az adófizetési kötelezettség alól. Hogy ez miként lehetséges, nem tudtuk megkérdezni Dobrev Klárától, mert „nagyon fontos anya-lánya programra” hivatkozva távozott.
Továbbiak a 11. oldalon
Lakótárs a múltból. Jáhner-Bakos Mihálynak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnökének özvegye az egyik lakója az Apró-villának – tudta meg a Magyar Nemzet. A nyolc éve meghalt Jáhner-Bakos 1958-ban, a Nagy Imre-per idején töltötte be ezt a posztot, és Kádár János egykori házszomszédja volt. A Népszabadság június 18-i számában közölt a „Vérbírák sztahanovistái” című cikke szerint a halálos ítéleteket futószalagon gyártó vérbírók főnöke és Kádár „szerettek együtt sétálni a kert végében”. Az első fokon halálra ítélt forradalmárok ügye másodfokon már eleve az LB-n indult. Az áldozatokat csak a rendszerváltást követően rehabilitálták. (Cz. I.)
