Megszegik a szerencsejáték-törvény módosításával a pénzügyi tárcánál a 2003-ban megkötött megállapodásunkat. Kifogásoljuk, hogy korábban a törvényjavaslatnak csupán egy kisebb hányadát küldték meg szövetségünknek véleményezésre, ám a legfontosabb változásokat tartalmazó előírásokról nem kaptunk tájékoztatást – nyilatkozta lapunknak Balatonfüredi Sándor. A Magyar Szerencsejáték Szövetség főtitkára elmondta: részletesen megindokolt észrevételeikből semmit sem vettek figyelembe. A főtitkár aláhúzta: a tervezet szerint több ponton olyan változásokat akarnak végrehajtani, amelyek hátrányosak a vállalkozások számára. Ugyanakkor a költségvetés bevételeinek növelését hangoztatják az indokolásban. Ez nem igazolódhat, hiszen a változást követően a cégek csődjével is számolni kell, ezért az állami bevételek inkább csökkenni fognak.
Balatonfüredi kiemelte: elfogadhatatlan számukra, hogy 270 napról 90-re akarják mérsékelni a játékterem szüneteltetésének idejét. Ez azért is indokolatlan, mert nem a játéktermek, hanem a pénznyerő automaták után kell adót fizetni. Az új szabályozás esetén, ha a vendéglátóegység tulajdonosa úgy dönt, hogy nem fizeti ki adott hónapban a gépek tulajdonosát, akkor a vendéglátós három hónap múlva akár egy új bérlővel is szerződést köthet, s a Szerencsejáték Felügyelettől pedig egy másik szervező engedélyt szerezhet. Ez pedig jelentősen növeli a játékszervezők kiszolgáltatottságát. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke aláhúzta: egyhavi bevétel miatt senki sem fogja felmondani a szerződést, és nem fogja becsapni a géptulajdonosokat. Ráadásul gyakran kauciót is le kell tenni a vendéglátóknak, ezért a gépesek nem járhatnak rosszul. Másfelől kettejük kapcsolatát polgárjogi szerződésben teszik biztonságossá. Balatonfüredi hangsúlyozta: elfogadhatatlan számukra, hogy a tervezet szerint ha csak egyetlen igazolás (APEH, vámhatóság, önkormányzat) nem megfelelő, a vállalkozás valamennyi meglévő engedélyét azonnal érvénytelenítik. Például akkor is, ha a vállalkozásra az elmúlt öt évben százezer forintnál magasabb mulasztási bírságot róttak ki, vagy akár egyetlen napot késlekedett az adó megfizetésével. Ilyen eset pedig előfordult az elmúlt időszakban, például egy rossz bankszámla miatti utalás esetén, vagy a bank hibája miatt. Ez azért is érthetetlen, mert ezeket a mulasztásokat az adóhatóság általában szankcionálja, az viszont felháborító, hogy ezt miért tetézik meg az engedélyek megvonásával, a működés beszüntetésével is. Ezzel ugyanis az állami bevételek is csökkennek. Szerintük az lenne az elfogadható, ha a szankcionálásra csak harminc napot meghaladó mulasztás esetén kerülne sor.
A bírságolás újraszabályozása parttalanná teszi a jogalkalmazást, ellehetetlenít egyes vállalkozásokat, s teret biztosít az évek óta a magyar piacra betörni akaró multinacionális vállalkozásoknak – véli a főtitkár, aki kritikával illette azt az elképzelést, mely szerint a kaszinó feliratot csak egy-két nagyobb játékkaszinó használhatná. Álláspontjuk szerint ugyanis ezeken kívül az első kategóriába sorolt, jelentős tőkével létrehozott játéktermek is jogosultak lehetnének használatára. Hozzátette: ha a tervezetet a parlament jelen formájában elfogadja, szövetségük az Alkotmánybírósághoz fordul.
Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója a kaszinó név használatával kapcsolatban kiemelte: üdvözlik a tervezett változást, mert úgy vélik, már az elnevezésben is meg kell különböztetni a különböző minőségi és típusú szolgáltatásokat. Aláhúzta: a kaszinó név használata ugyanis akár megtévesztő is lehet. Például ha egy másik országban krupiés rendszerű az egység, a külföldi Magyarországon azzal a tudattal lép be egy ilyen jelzéssel megkülönböztetett helyre, hogy itt is ezt a szolgáltatást kapja. Ám a valóságban nem mindig ezt kapja. Mindezen túl a szerencsejáték-törvény módosításakor létrehoznák az első kategóriába tartozó játékkaszinót, amelyben legalább száz játékasztal és ezer nyerőgép üzemelhet. Az ebbe a kategóriába tartozóknak nem kell majd magasabb koncessziós díjat fizetniük, mint a már működő kaszinóknak, ugyanakkor hoszszabb ideig, húsz évig működhetnének. E passzus kifejezetten jól jöhet a Mosonmagyaróvár közelébe, Bezenyére megálmodott EuroVegas szórakoztatóközpontnak. A nagyok azzal is jól járnak, hogy adóterhelésük alacsonyabb lesz. Szemben a pénznyerő automaták adójának tervezett újabb emelésével. Balatonfüredi Sándor aláhúzta: az Országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága nemrég támogatta azt az elképzelést, hogy a játékadó ismét emelkedjen, amivel tovább nő terhelésük. Emlékeztett rá, hogy a pénznyerő automaták játékadója 2003-ban havonta még 55 ezer forint volt gépenként, a múlt évben azonban már 75 ezerre duzzadt. A tervezet szerint ez év őszétől pedig már százezer forintot kell majd leróniuk. Ez egy gazdasági racionalitást nélkülöző döntés, amely rendkívüli hátrányba hozza a cégeket – tette hozzá a főtitkár.
Veres János pénzügyminiszter a törvénymódosítással kapcsolatban nemrég ismertette: ennek révén azokat az azonnal megtehető intézkedéseket valósítják meg, melyek célja a szerencsejáték-ágazat társadalmi kockázatai miatt fennálló fokozott állami szerepvállalás következetesebb, hatékonyabb érvényre juttatása. Céljuk még a szerencsejáték-szervezők adminisztratív terheinek csökkentése, a játékosok érdekeinek fokozott védelme és az ágazat jogbiztonságának erősítése. Emellett törekednek a hatósági eljárás egyszerűsítésére, illetve gyorsítására. Lezsák Sándor független képviselő szerint – közölte a távirati iroda – ez ismét egy olyan törvényjavaslat, amelyhez nem készült hatástanulmány, és nem készült semmilyen tájékozódást segítő, számszerűsített háttéranyag sem. Kiemelte, hogy ez a javaslat megszüntetné bizonyos kaszinók eddigi állami tulajdonrészét.
Magas adóteher. A kimutatások szerint Magyarországon közel húszezer egységben 34 ezer pénznyerő automata üzemel. Az ágazat, legalábbis az adatok alapján, rendkívül sikeres. Csak múlt esztendőben hetvenmilliárdos bevételükből 34 milliárd folyt be a központi költségvetésbe.
