Világos azonban a politikai üzenet. Most, a srebrenicai vérengzés tizedik évfordulója előtt – 1995. július 11-én a szerb erők nyolcezer muzulmán civilt mészároltak le – megjelent névsor azt akarja országnak-világnak bemutatni, hogy a másik oldal, mármint a bosnyákok is gyilkoltak. A másik üzenete az, hogy a srebrenicai vérfürdő tulajdonképpen megtorlás volt a listán szereplő több mint háromezer szerb életéért. Arról nem szólnak az adatok, hogy amikor a szerbek életüket vesztették, hány más nemzetiségű halt meg éppen itt, Kelet-Boszniában a szerb fegyverektől. Az áldozatok számának ilyen visszatetsző szembeállítása, politikai célokra való felhasználása nem enyhít a srebrenicai tragédián, sem a tettesek felelősségén. Itt ugyanis – bármilyen is volt az utólag ürügyként felhasznált előzmény – ártatlan és védtelen civileket, köztük öregeket és tizenéveseket végeztek ki.
A fentiekből is látszik, hogy Szerbia még nem képes szembenézni Srebrenicával. A bizonyított, vitathatatlan tények ellenére is sokan tagadják, hogy a szerb felet bűn terheli a vérontásért, sőt magát a mészárlás tényét is megkérdőjelezik. Szvetlana Lukics, a B92 egyik újságírója erről szóló könyvének bemutatóján amiatt is aggódott – s ezzel nincs egyedül –, hogy vajon Borisz Tadics szerb elnök mit fog mondani július 11-én a srebrenicai áldozatok tiszteletére tartandó potocari megemlékezésen. Szerinte az elnök erről mondott már egy „nyomorúságos beszédet”, tetejében egy olyan országból jön, ahol a parlament nem akarta elítélni a srebrenicai népirtást, a legsúlyosabb bűncselekményt a világháború óta. Egy másik újságíró, Petar Lukics megjegyezte, hogy az évforduló közeledtével Szerbiában mind nagyobb a pánik. Ezt az is bizonyítja, hogy nem mernek gyásznapot hirdetni július 11-re. Az erre vonatkozó vajdasági javaslatok válasz nélkül maradtak. Újvidéken közben Bojan Kosztres házelnök fogadta a srebrenicai és zepai anyák mozgalma nevű szervezet képviselőit. A vajdasági vezetés ezzel is újból kinyilvánította, hogy Srebrenica kérdésében különbözik Belgrádtól.
Feloldott szankciók. Megszűnt a Belgráddal szembeni amerikai szankciók utolsó csomagja is. A megtorló intézkedéseket még 1992-ben vezették be a Milosevics-rezsim ellen. Bush amerikai elnök ugyanis aláírta a rendeletet, amelylyel kereskedelmi kedvezményeket adományoz Szerbia-Montenegrónak. A kedvezmények e rendszerével segíti Amerika a fejlődő országokat, bővíti velük a kereskedelmi kapcsolatokat, ami 144 országból származó 4600 árucikk vámmentességét jelenti. A washingtoni lépés könnyíti Szerbia-Montenegró együttműködését az EU országaival és a nemzetközi pénzintézetekkel is, gazdasági jelentősége mellett pedig politikai üzenete is van – emeli ki Belgrád.
origo.hu
Brutális gyilkosság: két halálos áldozata van a családi tragédiának
