Bár korábban kiszivárogtak olyan információk, amelyek szerint az osztrák félen kívül mindenki más sokallja a Nabucco-gázvezeték megépítésének ráeső költségeit, július 28-án mégis jelentős előrelépés történt az ügyben. A beruházásban érdekelt öt olajtársaság – a török Botas, a Bulgargaz, a román Transgaz, a Mol és az osztrák OMV – vegyesvállalati megállapodást kötöttek, amely szabályozza az egyes társaságok közötti együttműködést, és rendelkezik a Nabucco konzorcium új nevének felvételéről is. Utóbbi szerint a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően 2004 júliusában létrehozott Nabucco Company Pipeline Study GmbH-t a Nabucco Gas Pipeline International Ltd. váltja fel.
A Törökországot Ausztriával összekötő vezeték építéséről még 2002-ben állapodtak meg a felek, később pedig részvételi szándékát jelezte az iráni NIGEC exportcég és az EconGas is. Noha a beruházás kapcsán tavaly már a majdani működési jóváhagyással kapcsolatos egyeztetések is megkezdődtek, időközben olyan kétségek merültek fel, amelyek bizonytalanná tették az építkezést. Ezekről a kétségekről hivatalosan természetesen nem tudni semmit, ennek ellenére több, az energetikai szerktorhoz közel álló forrásból is eljutott hozzánk az az információ, hogy a költségek kiszámítása után – összesen 4,6 milliárd euróról van szó – több résztvevő, nevezetesen a bolgár, a román és a magyar fél is alaposan elgondolkodott azon, érdemes-e egyáltalán belevágnia a beruházásba. Valószínűnek látszik, hogy a megállapodással átlendült az ügy a holtponton, Otto Musilek, a projekt irányítótestületének elnöke szerint legalábbis a vegyesvállalati megállapodás újabb mérföldkövet jelent a nemzetközi beruházás megvalósításában.
A gázvezeték építésének nem titkolt célja, hogy biztosítsa Európa egyre növekvő földgázigényét úgy, hogy ezáltal valamelyest a térség orosz beszerzési függése is enyhüljön. Az eredeti tervek szerint a vezeték 2011-ben kezdené el szállítani a Kaszpi-térségben, döntően Iránban kitermelt földgázt, s kilenc esztendővel később az éves forgalom már 25-30 milliárd köbméteresre emelkedne. A beszerzési paletta színesedése nyilvánvalóan előnyös lenne hazánk számára is, hiszen bár Magyarországra Kelet- és Nyugat-Európa felől is belép egy-egy gázvezeték, ám utóbbi ugyanazt a földgázt szállítja némi kerülővel, mint az előbbi.
Nő a gázfogyasztás. Ha a jelenlegi tendenciák változatlanok maradnak, Európa gázfelhasználása meredeken és folyamatosan emelkedik majd az előttünk álló években. Becslések szerint a kontinens jelenlegi 450 milliárd köbméteres fogyasztása 25-30 éven belül a duplájára nőhet.
