Pártsemleges a Humán tőke

Munkaerőpiac vagy emberkereskedelem? Ki-ki a saját bőrén tapasztalhatja. A vágyott kapitalizmussal együtt megérkezett a kevésbé vágyott létbizonytalanság is. A rossz hírű személyzetis helyét elfoglalta a rokonszenvesebb humánpolitikai osztályvezető, akinek már mások a válogatási szempontjai. Méricskéli az árut, mennyit nyom tudásban, alkalmazkodóképességben, hozhat-e hasznot a gazdának. Az emberpiac szabályai között sokan meg sem próbálnak már kiigazodni, a fiataloknak azonban a szakmájuk mellett, ha érvényesülni szeretnének, ehhez is érteniük kell. Ám ezt a tudományt a legtöbb iskolában elmulasztják megtanítani.
Pedig a munkakeresés tudományának ezer „szakiránya” van. Attól kezdve, hogyan kell egy állásinterjúra felöltözni, s hogyan ott köszönni addig, hogy illendő-e megmondani, mennyit is szeretnének kapni a munkánkért. Könnyebb dolga van persze annak, akit otthon már tanítottak viselkedni, de a jó modor egymagában ma már bizonyosan nem elegendő a sikerhez. A Klubrádió Humán tőke című műsora az a közszolgáltatás, amelyik okosan, közérthetően készíti fel hallgatóságát a hogyan add el magad nevű nehéz feladatra.
A rádióhallgatók többsége hűséges. Előbb-utóbb kiköt egy adónál, melynek műsorai között kiigazodik, melynek zenei profilja, hangvétele, témaválasztása illik az ízléséhez. A Klubrádió inkább a baloldali középkorúaké, egyes műsorait, így Bolgár György telefonos délutánját pedig kimondottan, a szocializmus után nosztalgiázó, Orbán-gyűlölő nyugdíjasok hallgatják. A Humán tőke azonban pártsemleges szolgáltatás.
A kereskedelmi rádiók vezetői nem gondolhatják komolyan, hogy végleg lejárt az értelmes beszéd ideje, és a hallgatóságot csak a cirkusz érdekli. Egy pont után ugyanis már nincs út lefelé, s egyre gyakrabban érezzük, hogy a lejtőnek lassan a végére érünk. Ha már mindenki bekapta a maga fülbemászóját, beszélgetett Pongóval, és megismerte Stohl András nemi életét, elkezd vágyni az értelmes szóra. Hisz meg kell oldania a mindennapi problémáit is: be kell fizetnie az adóját, el kell tartania a családját, ügyeket kell intéznie, egyszóval ki kell igazodnia ebben a világban. Ezért van ilyen óriási igény a szolgáltató műsorokra. Bolgár György egyre gyakrabban marad magára a telefonja mögött, mert a politikai hisztériakeltés nem közszolgáltatás. Az viszont igen, ha jogász, orvos, humántőke-menedzser vagy szakács is ül be a stúdióba, és válaszol a hallgatóknak. A világ fontosabbik és nagyobbik része ugyanis nem a politikusokról, hanem a civilekről szól. Vagy nem?
(Humán tőke – Klubrádió, Fm 95,3)