Külön zászlót kapott a Mountain View-i cégóriás weboldalának nyelvi beállításaiban többek közt Grönland, a Norfolk-szigetek, a brit és amerikai Virgin-szigetek, Montserrat; ezen felül saját (Kínáétól független) hírkereső szolgáltatással rendelkezik Tajvan és Hongkong. Ha csak Tajvan esetét vesszük szemügyre, első megközelítésben azt állapíthatjuk meg, hogy a szigetlakók rosszul jártak a Google-lal, mert a hírkereső szolgáltatás – szemben a kínaiak 1000 on-line lapjával – csak 350 lapból szemléz (mellékesen szólva az angol Google 4500 újságból válogat, a magyarnak pedig egyáltalán nincs hírkeresője). A nagy számok azonban nem feltétlen a jó tájékozódást segítik, ugyanis az internetes újságok legtöbbször csupán ismétlik az egynéhány helyről érkező információt, amelyet pedig szigorú kapuőrök felügyelnek. Így például a kínai Google hírkeresője nem szemlézi a fekete bárányként kezelt Amerika Hangja vagy Epoch Times lapcsalád tagjait, hiába válogat csaknem háromszor annyi újság közül (szemben a tajvani és hongkongi Google-lal).
A kaliforniai cég politikai korrektségét jelzi, a jól ismert magyar keresőben felajánlja a lehetőséget, hogy magyar nyelven vagy Magyarország területéről mutasson weboldalakat. Hasonlóan jár el még Svédországban, Németországban, Spanyolországban vagy Franciaországban, azonban a harmadik világban nyelvpolitikailag vitatható, sok tényező által befolyásolt döntéseket hozott a cég. Az indiai és pakisztáni Google alapbeállítása angol, sőt hírkeresőjük is az, amíg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek keresőjének a nyelve arab.
Kínai internetboom. Átlépte a százmilliós határt a kínai internetezők száma – tudósított néhány napja a pekingi Xinhua hírügynökség. Amíg egy éve csak nyolcvanmillióan interneteztek, a becslések szerint ez év végére százhúszmillióra emelkedhet a kínai szörfölők száma. (MN)
origo.hu
Ötgyerekes anya volt az áldozata a mai döbbenetes gyilkosságnak – újabb részletek derültek ki
