Sikerpropaganda kérdőjelekkel

Nemcsak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank nyilatkozik igen pozitívan a szlovákiai reformokról, de az Európai Bizottság is hajlamos példaértékű változásokról beszélni a pozsonyi intézkedések kapcsán. Ám az ország vonzereje az alacsony béreknek is köszönhető.

2005. 06. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsősorban az adóreformra és a közigazgatás átalakítására vonatkozik a dicséret, s erre összpontosul a szlovák kormány sikerpropagandája is, amely – sokak számára meglepő módon – szinte százszázalékos hatékonyságú.
Kétségtelenül bátor lépés volt a kabinet részéről az egyenadó bevezetése, hiszen sehol Európában nem tudták elérni, hogy a társasági és a személyi jövedelemadó, illetve az általános forgalmi adó is egységesen 19 százalékos legyen. Egyszerű és áttekinthető rendszer alakult ki ezáltal, amely a korábbi évekhez képest ráadásul jelentősen növelte az államkassza bevételeit, a gazdaság pedig dinamikus fejlődésnek indult öt százalék feletti GDP-növekedéssel. A reformok és a dinamikus gazdasági fejlődés alapján jelentősen megnőtt az érdeklődés a külföldi tőke részéről Szlovákia iránt.
A furcsa az, hogy mindez egyszerre igaz is, meg nem is. Mert tény, hogy tavaly a tervezettnél mintegy 4,5 milliárd koronával nőtt a költségvetés bevétele a személyi jövedelemadóból, de ennek nem sok köze van az átláthatósághoz és az adófegyelemhez. Az történt – s ezt már bizonyították a közgazdászok is –, hogy az egykulcsos adó bevezetésével azok nyertek, akik havonta legalább 25 ezer koronát vagy annál többet keresnek, a kisebb keresetűek viszont többet adóztak, mint a korábbi rendszerben. Márpedig ez utóbbiak vannak túlsúlyban, hiszen Szlovákiában a statisztikai adatok szerint az országos átlagkereset 16 ezer korona (98 ezer forint), de a munkavállalók hetven százaléka még ezt az összeget sem keresi meg. És sokan éppen ezt – mármint az alacsony béreket – tartják a külföldi tőke számára a legvonzóbbnak.
A közigazgatás reformjára és annak bátorságára is igaz minden dicsérő szó, hiszen például a megyei önkormányzatok működéséről csak 2000-ben születtek meg a törvények, valóságosan pedig 2001-ben alakultak meg, s ma már úthálózatokat tartanak fenn, tömegközlekedést szerveznek, környezetvédelmi és közegészségügyi feladatokat látnak el, szociális ellátórendszert működtetnek, s a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan meghatározó szerepük van az oktatás és a kultúra fenntartásában is. Ám ezzel csak utolérték a szomszédos országokat. Amivel Szlovákia talán előbb jár szomszédainál, a fiskális decentralizáció, merthogy azt az idén januárban már bevezette az ország, vagyis az önkormányzatok – megyei és helyi szinten egyaránt – teljesen önállóan gazdálkodnak. Nos, ez utóbbi az, amit a közigazgatási reform sikeressége szempontjából még nem lehet értékelni, minimum az év végét meg kell várni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.