Elsősorban az adóreformra és a közigazgatás átalakítására vonatkozik a dicséret, s erre összpontosul a szlovák kormány sikerpropagandája is, amely – sokak számára meglepő módon – szinte százszázalékos hatékonyságú.
Kétségtelenül bátor lépés volt a kabinet részéről az egyenadó bevezetése, hiszen sehol Európában nem tudták elérni, hogy a társasági és a személyi jövedelemadó, illetve az általános forgalmi adó is egységesen 19 százalékos legyen. Egyszerű és áttekinthető rendszer alakult ki ezáltal, amely a korábbi évekhez képest ráadásul jelentősen növelte az államkassza bevételeit, a gazdaság pedig dinamikus fejlődésnek indult öt százalék feletti GDP-növekedéssel. A reformok és a dinamikus gazdasági fejlődés alapján jelentősen megnőtt az érdeklődés a külföldi tőke részéről Szlovákia iránt.
A furcsa az, hogy mindez egyszerre igaz is, meg nem is. Mert tény, hogy tavaly a tervezettnél mintegy 4,5 milliárd koronával nőtt a költségvetés bevétele a személyi jövedelemadóból, de ennek nem sok köze van az átláthatósághoz és az adófegyelemhez. Az történt – s ezt már bizonyították a közgazdászok is –, hogy az egykulcsos adó bevezetésével azok nyertek, akik havonta legalább 25 ezer koronát vagy annál többet keresnek, a kisebb keresetűek viszont többet adóztak, mint a korábbi rendszerben. Márpedig ez utóbbiak vannak túlsúlyban, hiszen Szlovákiában a statisztikai adatok szerint az országos átlagkereset 16 ezer korona (98 ezer forint), de a munkavállalók hetven százaléka még ezt az összeget sem keresi meg. És sokan éppen ezt – mármint az alacsony béreket – tartják a külföldi tőke számára a legvonzóbbnak.
A közigazgatás reformjára és annak bátorságára is igaz minden dicsérő szó, hiszen például a megyei önkormányzatok működéséről csak 2000-ben születtek meg a törvények, valóságosan pedig 2001-ben alakultak meg, s ma már úthálózatokat tartanak fenn, tömegközlekedést szerveznek, környezetvédelmi és közegészségügyi feladatokat látnak el, szociális ellátórendszert működtetnek, s a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan meghatározó szerepük van az oktatás és a kultúra fenntartásában is. Ám ezzel csak utolérték a szomszédos országokat. Amivel Szlovákia talán előbb jár szomszédainál, a fiskális decentralizáció, merthogy azt az idén januárban már bevezette az ország, vagyis az önkormányzatok – megyei és helyi szinten egyaránt – teljesen önállóan gazdálkodnak. Nos, ez utóbbi az, amit a közigazgatási reform sikeressége szempontjából még nem lehet értékelni, minimum az év végét meg kell várni.

Gyerekek sérültek meg a halálos, frontális karambolban