Ellentmondást vélek fölfedezni a jelenlegi oktatási miniszter mostani és 1997-es szakmai törekvése között, már ami cigány tanulók felzárkóztatását illeti – közölte Rostás Farkas György, a Magyarországi Cigányszervezetek Érdekszövetségének elnöke. Ezzel arra reagált a neves cigány író, amit lapunk szombati számában tártunk a nyilvánosság elé: Magyar Bálint most kétmilliárd forintos pályázati támogatással ösztönzi az úgynevezett iskolai szegregáció (elkülönülés) felszámolását, ám 1997-ben még olyan miniszteri rendeletet adott ki, amely szegregált, kis létszámú cigány felzárkóztató osztályok létesítését szorgalmazta a kisebbségileg érintett településeken.
Rostás Farkas György szerint nem szabad szakmai divatok kizárólagosságát hirdetni. Rámutatott, az integrált oktatást eleve képtelenség volna megvalósítani az olyan településeken, mint például a Békés megyei Újkígyós vagy a Heves megyei Tarnazsadány, ahol a tanulók döntő többsége cigány anyanyelvű közösséghez tartozik.
Szerinte oláh (lovári) és beás cigány nyelvi környezetben a betűvetés és olvasás elsajátítása idején mind metodikailag, mind az azonosságtudat szempontjából kifejezetten káros volna, ha integrált osztályokba szórnák szét – kívánságuk ellenére – a roma tanulókat. Az író szerint természetesen van helye az integrációs törekvéseknek is, de elképzelhető, hogy egyazon hátrányos hátterű gyermek esetében először a hasonló helyzetűekkel egy csoportban történő felzárkóztatás az indokolt.
Kiderült az igazság: Magyar Péter és a pride, Wellor leleplezte
