A Magyar Nemzet írásában olvasható, hogy Raskó György, a Tisza Párt egyik ismert támogatója, bécsi tapasztalatokra hivatkozva egy cannabisbolt működését pozitív példaként említi közösségi oldalán, amely – a posztból következtetve – véleménye szerint hazai szinten is megfontolandó lehetne. Ezzel szemlélteti, milyen irányba húz a Tisza Párt környezetében felbukkanó értelmiségi holdudvar – mutatott rá a Drogkutató Intézet (DKI), lapunk cikkére hivatkozva. A szakmai szervezet leszögezte: az ilyen megközelítések súlyos szakmai aggályokat vetnek fel.
Ausztriában a cannabishoz kapcsolódó termékek forgalmazása, különösen magok és termesztőeszközök, jogi kiskapuk mentén mozognak, de ez nem jelenti a fogyasztás vagy a kereskedelem legalizációját.
Egy ilyen üzlet, bár nem árul közvetlenül kábítószert, mégis a drogos kultúra normalizálásához járul hozzá. Ez ellentétes mindazzal a zéró tolerancia elvű törekvéssel, amelyet a magyar kormány képvisel – mutattak rá.
Magyar Péter támogatóját nem érdekli a magyar közeg
A marihuána hosszú távú fogyasztása, különösen fiatal korban, klinikailag igazolt pszichés és neurológiai kockázatokat hordoz. A modern cannabisfajták THC-tartalma sokszorosa a korábbi évtizedek átlagának, és a szociális ártalmak – például a munkaerőpiaci leépülés – nem elhanyagolhatók. Egy bolt, amely a fogyasztáshoz kapcsolódó eszközöket kínál, valójában egy tiltott szer használatának infrastruktúráját teremti meg.
Raskó György megközelítése figyelmen kívül hagyja a magyar közeg eltérő jogi, társadalmi és egészségügyi realitásait. Egy nyitott és szabad, modellnek tekintett cannabisüzlet gondolata nem csupán naiv, hanem veszélyes is.
A példaként állított osztrák gyakorlat azért nem alkalmazható magyar viszonyokra, mert az Európa legtöbb országában zajló drogliberalizáció helyett Magyarország a közösségi védelem és a fiatalokat szem előtt tartó drogmegelőzés útján halad.
A normalizálás bármely formája, legyen az reklám, szakmai minta vagy ideológiai nyitás, csökkenti a fiatalok kockázatérzékelését, ami hosszú távon a fogyasztás növekedését vonja maga után – szögezte le a DKI.
Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ha a Tisza valóban kormányzati ambíciókat dédelget, akkor milyen irányba indul ilyen szakmai kérdésekben? Átveszi a nyugat-európai progresszív narratívát, ahol ideológiai alapokon nyugszik a drogpolitika, vagy marad – ahogyan magukat definiálják – konzervatív elveket valló, középen álló polgári párt? A közösségi médiában említett bécsi üzlet ezért nem példa, hanem figyelmeztetés arra, hogyan terjedhet el egy társadalmilag veszélyes gyakorlat egyéni szabadságjogokra hivatkozva – közölte a szakmai szervezet.
