A KSH a héten két fontos adatot közöl: hétfőn a kiskereskedelem májusi adatait, kedden pedig a júniusi inflációs adatot. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban kedvezően alakult, bár ebben a reálkeresetek növekedése mellett szerepe volt a húsvéthatásnak is. Ennek eredményeként éves alapon a forgalom volumene a nyers adatok szerint 6,8, míg a kiigazított adatok szerint öt százalékkal bővült, miközben havi alapon a forgalom két százalékkal emelkedett – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: Lakatos Péter/Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
– Májusban az infláció az előző havi 4,2 százalékról 4,4 százalékra gyorsult. Most a bázishatások és az élelmiszerek drágulása miatt az infláció további kismértékű növekedésére számítok, így a pénzromlás üteme 4,6 százalékot tehet ki – vélekedett. Ez várakozásai szerint lokális tetőpont lehet, innen mérséklődés várható az inflációban, mely az év egészét tekintve 4,6 százalékot tehet ki, az év végére pedig négy százalékra csökkenhet – feltételezve az árrésstopok fenntartását.
Kedden közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Májusban a költségvetés 129,5 milliárd forintos többlettel zárt, ami az elmúlt húsz év harmadik legkedvezőbb adata. Az első öt havi deficit ugyanakkor így is jelentős, 2800,9 milliárd forint és a kormányzatnak az idei hiánycélt is meg kellett emelnie többek között a vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt, így
a feszes gazdálkodás továbbra is fontos – figyelmeztetett Regős Gábor.
Az MNB e heti adatai közül a nemzetközi tartalékok hétfőn megjelenő előzetes júniusi adatai érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Májusban a nemzetközi tartalékok euróban számított értéke nem változott az előző hónaphoz képest, továbbra is 45,8 milliárd euró. Ez ugyanakkor éves összevetésben nagyjából kétmilliárd eurós csökkenést jelent.
Az Eurostat a héten két fontosabb adatot közöl, mindkettőt hétfőn. Ekkor jelennek meg a szolgáltató ágazatok áprilisi, illetve a kiskereskedelem májusi adatai. Márciusban a szolgáltató ágazatok teljesítménye az eurózónában 0,9, míg az Európai Unióban 0,6 százalékkal nőtt havi alapon, miközben az éves bővülés mindkét területen 2,9 százalék volt. Az egyes ágazatok közül az eurózónában legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye nőtt (6,3 százalék), miközben visszaesés csupán a turizmusban történt (0,6 százalék) – sorolta Regős Gábor.
Áprilisban az eurózóna kiskereskedelme havi alapon 0,1, miközben éves alapon 2,3 százalékkal bővült, miközben az Európai Unióban a növekedés mértéke 0,7, illetve 2,8 százalékot tett ki. A kiigazított adatok alapján az egy évvel korábbihoz képest a forgalom volumene legnagyobb mértékben Cipruson (7,7 százalék), Észtországban (6,2 százalék) és Svédországban (5,7 százalék) nőtt, miközben csökkenést mértek Luxemburgban (3,6 százalék) és Szlovákiában (0,1 százalék).
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a román jegybank. Keleti szomszédunkban az irányadó ráta tavaly augusztus óta 6,5 százalék, azaz a magyarral megegyező szinten van. A kamatláb változtatására most sem számít Regős Gábor, tekintettel az 5,45 százalékos inflációra és a költségvetésben szükséges reformok okozta bizonytalan helyzetre.
