Kiderül a héten az élelmiszer-drágulás oka

Több fontos adatot is közöl a KSH a héten, ezekből kiderül többek között az élelmiszer-drágulás oka is. Az Eurostat is közöl fontos adatokat. A lengyel monetáris politikát az elmúlt időszakban nem lehet egyhangúnak nevezni, egy ottani kamatcsökkenés kedvezően hatna a forintárfolyamra.

A lengyel jegybank döntése a forint árfolyamára is jó hatással lehet Fotó: Shutterstock

A héten több fontos adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hétfőn az ipari termelői árak májusi adatai jelennek meg. Áprilisban az ipari termelői árak éves alapon 7,9, míg havi alapon 0,4 százalékkal mérséklődtek. A jelentős éves bázisú dráguláshoz a forint gyengülése és a gyártási költségek növekedése járult hozzá – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kiemelte, éves összevetésben a legnagyobb mértékben az energiaipar (11 százalék) és az élelmiszeripar (nyolc százalék) árai nőttek, így nem meglepő az élelmiszerek drágulása.

Megvan a magyarázat az élelmiszerek drágulására, az ok valójában kettős
Fotó: Lang Róbert

Kedden a külkereskedelmi termékforgalom májusi adatait, illetve a kormányzati szektor első negyedéves egyenlegét ismerhetjük meg. Áprilisban az export volumene 2,3 százalékkal csökkent éves alapon, míg az importé stagnált – az előbbiben szerepe van a húsvéthatásnak is, hiszen így idén áprilisban a tavalyinál eggyel kevesebb munkanap volt. A többlet az év negyedik hónapjában 1,4 milliárd eurót tett ki, ami bár magas, de az egy évvel korábbitól 354 millióval elmaradt. Ennek oka a volumenek változása mellett a cserearány romlása is, azaz hogy az import árak jobban nőttek, mint az export árak. A kormányzati szektor hiánya tavaly a GDP 4,9 százalékát tette ki. Ez jelentős csökkenés a 2023-as 6,7 százalékhoz képest, ám az eredeti és a módosított kormányzati célt is meghaladja. Idén a tavalyinál kisebb mérséklődés várható a hiány GDP-arányos értékében, viszont kérdés, hogy a kormányzati célt sikerül-e tartani vagy azt tovább kell emelni – emelte ki a vezető közgazdász.

Pénteken a májusi ipari termelői adatokat ismerteti a hivatal. Áprilisban az ipar kellemes meglepetést okozott, havi alapon teljesítménye 1,5 százalékkal bővült. Ez éves alapon a vártnál kisebb, a nyers adatok szerint öt, míg a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,3 százalékos csökkenést jelentett. Ugyanakkor nem lenne meglepő most a havi alapú volumenváltozásban egy korrekció az előző havi növekedés után.

Az Eurostat is több lényeges adatot közöl a héten – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Kedden a júniusi infláció gyorsbecslése jelenik meg. Májusban az eurózóna inflációja az előző havi 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökkent, miközben havi alapon stagnált az árszínvonal. Az egyes termékcsoportok közül a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja volt a legnagyobb, 4,3 százalék.

Szerdán a májusi munkanélküliségi adatokat ismerhetünk meg. Áprilisban az eurózóna munkanélkülisége 6,2, míg az Európai Unióé 5,9 százalék volt. Ez éves alapon 0,2, illetve 0,1 százalékpontos mérséklődést jelent, míg havi összevetésben 0,1 százalékpontos csökkenést, illetve stagnálást. Az egyes tagországok közül a legnagyobb munkanélküliség Spanyolországban (10,9 százalék), illetve Finnországban (9,1 százalék) van, míg a legalacsonyabb Csehországban és Máltán (egyaránt 2,7 százalék) – sorolta Regős Gábor.

Csütörtökön az első negyedéves fizetésimérleg-adatokat közli a hivatal. A negyedik negyedévben az eurózóna folyó fizetési mérlegének egyenlege a GDP 2,2 százalékát tette ki – ez nem tér el jelentősen az egy negyedévvel, illetve az egy évvel korábbi adattól sem. A többlet leginkább az áruk és a szolgáltatások egyenlegéhez kötődik, míg a másodlagos jövedelmeknél hiány jelentkezik.

Pénteken a lakásárak első negyedéves alakulásáról és a májusi ipari termelői árakról kapunk információkat. A negyedik negyedévben a lakásárak az az eurózónában 4,2 százalékkal nőttek éves és 0,6 százalékkal negyedéves alapon, míg az Európai Unió egészében a két növekedés 4,9, illetve 0,8 százalékot tett ki. A negyedik negyedévben éves összevetésben a lakásárak legnagyobb mértékben Bulgáriában (18,3 százalék), Magyarországon (13 százalék) és Portugáliában (11,6 százalék) emelkedtek. Az ipari termelői árak áprilisban az eurózónában 2,2 százalékkal csökkentek havi, illetve 0,7 százalékkal nőttek éves alapon, míg az Európai Unióban a két változás rendre –2,1 és +0,6 százalék volt.

Az Egyesült Államokban csütörtökön júniusi munkaerőpiaci adatokat közölnek. Ez a piacokra is hatást gyakorol, hiszen ott a monetáris politikának nemcsak inflációs, de foglalkoztatási célja is van. Májusban az új nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma az előző havi 147 ezer fő után 139 ezer fővel bővült, míg a munkanélküliségi ráta az előző két hónaphoz hasonlóan 4,2 százalékot tett ki, ami viszont éves összehasonlításban 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Különösebb probléma tehát egyelőre nem látható az amerikai munkaerőpiacon.

Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a lengyel jegybank. 

A lengyel monetáris politikát az elmúlt időszakban nem lehet egyhangúsággal vádolni, a kommunikáció és az ebből következő lépések többször jelentősen változtak.

Másfél évnyi szünet után májusban 50 bázisponttal, 5,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát, majd júniusban nem változtattak. Kérdés, hogy a héten folytatják a kamatok csökkentését vagy a jelentős bizonytalanságokra való tekintettel egyelőre nem mérsékelnek az irányadó rátán – az előbbi erősítőleg tudna hatni a forint árfolyamára is.