Európa túl messze van

A tervezett adócsökkentés ellentételezéseként kétszázmillió forinttal csökken a minisztériumok költségvetése, s ez a külügyi tárcát is új kihívások elé állítja – közölte a külképviseleti misszióvezetők tegnapi találkozóján Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hosszasan szólt gazdasági lehetőségeinkről, majd arra a következtetésre jutott, hogy hazánk 2020 környékére fogja elérni az európai 25-ök jelenlegi, 2030-ra pedig az akkor aktuális uniós átlagát.

Ahonnét én jövök, ott a pénz igen drága – fogalmazott tegnap Gyurcsány Ferenc, aki a nagykövetek előtt tartott beszédében kiemelte, hogy hivatalba lépése óta nem érte kritika az ország költségvetését. A miniszterelnök szerint az ország hajtóereje az üzleti és kulturális képesség, valamint a nyugati tőke összekapcsolódásából fakad, s évtizedek óta most első ízben fordul elő, hogy először politikáról döntenek, s ahhoz igazítják a pénzeket.
A külpolitika legfőbb feladatának Gyurcsány Ferenc a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését nevezte. Fontosnak mondta továbbá a biztonság kérdését, s azt, hogy segítsük az üzleti, tudományos és kulturális tervek megvalósítását.
„Nem arra vannak a külképviseletek, hogy a politikusokat szolgálják ki. A helyettes államtitkár mehet taxival is, legföljebb felemeljük a taxicsekk-keretét” – mutatott irányt a nagykövetségek számára a kormányfő. Gyurcsány elmondta, az elkövetkező fél évben Szingapúrban, Vietnamban, Indonéziában, Prágában, Kínában, Washingtonban, Johannesburgban, Londonban, Párizsban, Barcelonában és Davosban tesz látogatást.
A jórészt a kormányfő gondolatait megismétlő Somogyi Ferenc külügyminiszter előadásában szintén nemzeti érdekeink képviseletét nevezte legfontosabb uniós feladatunknak. A határon túli magyarsággal kapcsolatban úgy vélte, rövidesen európai uniós perspektíva váltja fel a már-már nacionalizmusba hajló elképzeléseket. A Külügyminisztériumban lezajlott fejlesztésekről többek között elmondta, a válságkezelő központot annak reményében létesítették, hogy azt „soha a büdös életben nem kell majd használni”, de a londoni merénylet sajnos ezt nem tette lehetővé.
A magyar politikusok beszédét követően Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter a kijevi külpolitika legfőbb céljának az EU- és a NATO-tagság elérését nevezte, s úgy fogalmazott, hogy utóbbiak Ukrajna nélkül sosem lehetnek globális tényezők, s nem teljesíthetik be a kontinens újraegyesítését.