Európa túl messze van

A tervezett adócsökkentés ellentételezéseként kétszázmillió forinttal csökken a minisztériumok költségvetése, s ez a külügyi tárcát is új kihívások elé állítja – közölte a külképviseleti misszióvezetők tegnapi találkozóján Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hosszasan szólt gazdasági lehetőségeinkről, majd arra a következtetésre jutott, hogy hazánk 2020 környékére fogja elérni az európai 25-ök jelenlegi, 2030-ra pedig az akkor aktuális uniós átlagát.

Munkatársunktól
2005. 07. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahonnét én jövök, ott a pénz igen drága – fogalmazott tegnap Gyurcsány Ferenc, aki a nagykövetek előtt tartott beszédében kiemelte, hogy hivatalba lépése óta nem érte kritika az ország költségvetését. A miniszterelnök szerint az ország hajtóereje az üzleti és kulturális képesség, valamint a nyugati tőke összekapcsolódásából fakad, s évtizedek óta most első ízben fordul elő, hogy először politikáról döntenek, s ahhoz igazítják a pénzeket.
A külpolitika legfőbb feladatának Gyurcsány Ferenc a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését nevezte. Fontosnak mondta továbbá a biztonság kérdését, s azt, hogy segítsük az üzleti, tudományos és kulturális tervek megvalósítását.
„Nem arra vannak a külképviseletek, hogy a politikusokat szolgálják ki. A helyettes államtitkár mehet taxival is, legföljebb felemeljük a taxicsekk-keretét” – mutatott irányt a nagykövetségek számára a kormányfő. Gyurcsány elmondta, az elkövetkező fél évben Szingapúrban, Vietnamban, Indonéziában, Prágában, Kínában, Washingtonban, Johannesburgban, Londonban, Párizsban, Barcelonában és Davosban tesz látogatást.
A jórészt a kormányfő gondolatait megismétlő Somogyi Ferenc külügyminiszter előadásában szintén nemzeti érdekeink képviseletét nevezte legfontosabb uniós feladatunknak. A határon túli magyarsággal kapcsolatban úgy vélte, rövidesen európai uniós perspektíva váltja fel a már-már nacionalizmusba hajló elképzeléseket. A Külügyminisztériumban lezajlott fejlesztésekről többek között elmondta, a válságkezelő központot annak reményében létesítették, hogy azt „soha a büdös életben nem kell majd használni”, de a londoni merénylet sajnos ezt nem tette lehetővé.
A magyar politikusok beszédét követően Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter a kijevi külpolitika legfőbb céljának az EU- és a NATO-tagság elérését nevezte, s úgy fogalmazott, hogy utóbbiak Ukrajna nélkül sosem lehetnek globális tényezők, s nem teljesíthetik be a kontinens újraegyesítését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.