Legyél sikeres a politika világában! – ösztönözte a fiatalokat a kormány transzparense az Amőba program részeként, s éppen erre való hivatkozással érdeklődött a miniszterelnöktől az egyik fiatal: várható-e a szocialista párttól észérveken alapuló kormányzás, illetve lesz-e valamilyen tartalom a baloldal propagandapolitikájában az üres frázisok elpufogtatásán túl.
– Ha mondanál példát, akkor tudnánk vitatkozni – felelt Gyurcsány Ferenc. Megkérdezték a miniszterelnököt, hisz-e Istenben. Válasza szerint ez magánügy, mindazonáltal az államot és egyházat mindenképpen el kell választani egymástól, bár az egyházaknak lehet véleményük a világ dolgairól, de közvetlenül nem avatkozhatnak bele a politikai hatalom ügyeibe.
„Próbálják-e kiegyenlíteni a vagyoni különbséget, s ön mint az ország egyik leggazdagabb embere mit tehet az emberekért?” – kíváncsiskodott egy leendő közgazdász. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a polgári kormány olyan családpolitikát helyezett előtérbe, amely a magasabb jövedelműeket támogatta. A kérdezőnek azt vetette a szemére, hogy nem utasította el az Orbán-kormány család- és adópolitikáját, holott megtehette volna. Saját kormányáról szólva kijelentette, nagyon jó úton járnak.
A miniszterelnök történelmi eszmefuttatásba is bonyolódott. Kifejtette: a honfoglalást követően Európa közepén telepedtünk meg, amely az európai fejlődési centrum széle, Bizánc és Párizs között félúton. E súlyos történelmi esemény ismeretében két dolgot tehetünk. Vagy éveken keresztül azon bánkódunk, hogy miért nem mentünk még 4-500 kilométerrel nyugatabbra, vagy felvesszük a kesztyűt. A múlt felidézésén túl kijelentette, lehet választani: Albánia vagy Svédország? A nemzet ügye mindig fontos kérdés, s a nemzeti érdek képviseletét Gyurcsány abban látja, hogy a magyar vállalatok a külföldet vették célba. Van néhány magyar cég, amely a Kárpát-medencében, sőt azon túl is jelentős gazdasági befolyásra tett szert. Ha erősek akarunk lenni Európában, akkor csak úgy lehetünk azok, ha a magyar tudomány, a magyar kultúra, a magyar egyetemek, a magyar vállalatok elindulnak külföldre. A hetvenes évek óta nincs zárt nemzetgazdaság. Szabályozni kell ugyan a magyar és külföldi tőkét egyaránt, de nem bezárkózással, hanem több felelősséget kell kérni tőlük.
Miért buzdítottak a szocialisták a 2004 december 5-i népszavazás előtt a kettős állampolgárság ellen? – tette fel kérdését egy erdélyi magyar fiatal. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy erős, időnként indulatos állításokkal szemben léptek fel tavaly a szocialisták, s szerinte saját pártja a két legitim álláspont közül képviselte a jobbat. Tévednek, akik a népszavazás előtt nagyon tapsoltak az igenért, s úgy gondolták, egy nemzethez tartozunk, sőt azt mondták, a nemzet összetartozását a második állampolgárság automatikus megadásával kell elismerni. A miniszterelnök gondolataira a kérdező így válaszolt: ő ott tölti mindennapjait, ahol született, s még csak meg sem fordult a fejében olyan gondolat, miszerint áttelepülne az anyaországba.
Több millió tonna gabona vár eladásra Magyarországon, de mégis raktárra termelünk. Mi lesz a gazdák sorsa, amikor megélhetésük egyre bizonytalanabb, árujukat pedig nem tudják értékesíteni? – hangzott el a következő kérdés. Gyurcsány válasza szerint olyan nincs, hogy a gazdák nyakán maradna a gabona, s azért sem maradhat a raktárban a készlet, mert az unió kötelezettséget vállalt a felvásárlásra.
Borulások, viharos szél, elemi izgalmak a Kékszalagon
