Juscsenko, Juscsenko! – tört fel némi biztatásra a jól ismert ukrán jelszó az egyik felsőszinevéri kiskocsma középkorú felszolgálóhölgyének torkából, s máris magasba emelkedtek a vodkáspoharak. Az ukránul kolibaként emlegetett rönkfából emelt házikók – amelyek közepén nyílt tűzön sütögetnek a vendégeknek – ugyanúgy részei az évente megrendezett kárpátaljai szabadegyetemnek, mint a Beregszászról, Ungvárról, Csapról vagy az anyaországból érkező hallgatók. Az Ökörmezőtől húsz kilométerre északkeletre, a Talabor folyó partján fekvő Felsőszinevér a trianoni békeszerződésig Máramaros vármegyéhez tartozott, ma mintegy ezer, túlnyomó többségében ruszin lakosa van. A fenyőerdők övezte falutól alig negyedórányi sétával megközelíthető a több ezer éve egy földcsuszamlás következtében keletkezett Szinevéri-tó, amely Kárpátalja egyik legkedveltebb üdülőhelyei közé emeli a települést. A tavaly óta látványos (pozitív) változáson átment felsőszinevéri szállodában közel száz hallgató jelenlétében zajlott július első hetében a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány által szervezett XIII. kárpátaljai nyári szabadegyetem.
Az előadásokon egyebek mellett terítékre került az Ukrajnában tervezett új közigazgatási reform, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) párttá alakulása és szerepe a közéletben, Kijev európai integrációs esélye vagy a határ menti gazdasági együttműködés. Az önkormányzatiságról szóló vitán jelen volt a megyei állami közigazgatás elnökének helyettese is, aki meglepő nyitottsággal beszélt a központi hatalom leépítésének szükségességéről, és ellenvetés nélkül hallgatta végig a KMKSZ által szorgalmazott Tisza-melléki járás kialakítására vonatkozó elképzelést. A leendő járásban majdnem nyolcvanszázalékos többségben élnének magyarok, ha a közigazgatásban, az oktatási, kulturális intézményekben biztosított lenne a magyarnyelv-használat. Ez a tervezet egyébként szerepel abban a megállapodásban, amelyet Kovács Miklós KMKSZ-elnök Viktor Juscsenkóval kötött az ukrán elnökválasztás második fordulója előtt. Mint minden évben, ezúttal is nagy érdeklődés övezte Németh Zsolt előadását. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy Ukrajna szempontjából nem mellékes, milyen az Európai Unió úgynevezett szomszédságpolitikája, hiszen egy olyan államról van szó, amely több EU-állammal is határos. Németh Zsolt úgy vélte, alapvetően fontos kérdés, hogy az EU milyen pénzeket fog átcsoportosítani e célra, hiszen a jelenlegi struktúra szerint Nicaragua nagyobb anyagi segítséget kap az uniótól, mint például Szerbia-Montenegró.
A szervező. A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány független, közhasznú szervezet, melynek célja a hazai és más, Európában élő etnikai és nemzeti kisebbségek támogatása, különös tekintettel a határon túli magyarok segítésére. Az alapítvány nyári szabadegyetemeket szervez a szomszédos országok magyarlakta vidékein a közép- és kelet-európai népek közötti kapcsolatok erősítésének, a történelmi múltban gyökerező, elsősorban nemzeti konfliktusok oldásának szándékával. (P. I.)
