Időről időre felröppennek olyan hírek a hazai biomassza-erőművekkel kapcsolatban, hogy bár környezetvédelmi szempontból hasznos beruházásoknak számítanak, valójában rombolják az élővilágot, hiszen kazánjaik a hagyományos erdők fáit égetik el. Jelenleg három ilyen egység – Ajkán, Pécsett és Kazincbarcikán – működik hazánkban, és aki megnézi az erőművekhez érkező teherautókat, valóban azt tapasztalja, hogy ezeket jobb híján rönkfával rakodták meg. A szakemberek ennek ellenére állítják: nem jelentenek veszélyt erdeinkre a biomasszaerőművek.
– Miattunk nem vágnak ki több fát az erdészetek, mint amennyit hosszú távú terveikben eleve meghatároztak – jelentette ki érdeklődésünkre Somosi László, a pécsi Pannonpower Holding elnök-vezérigazgatója. A szakember, aki egyben a Biomassza Erőművek Egyesülés elnöke is, kihangsúlyozta: az erdészetek fakitermelése szigorú hatósági kontroll alatt áll, de emellett a mecseki erdőkben az egyik legnagyobb hazai környezetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország is ellenőrzi a fakitermelést. A helyzet az, hogy azt a famennyiséget, amit az erdészetek korábban külföldre és – sokszor meglehetősen nyomott áron – a hazai farostlemezgyáraknak szállítottak le, ma a biomassza-erőművek vásárolják meg.
A magyar biomasszaprogram mindezek ellenére nem lehet teljes mindaddig, amíg az erőművek tüzelőanyag-igényét a lombos erdők elégítik ki. Az igazi megoldást az jelentené, ha beindulna a mezőgazdasági jellegű, szántóföldi termelés, ám ennek felfutására még egy ideig várni kell. A Pannonpower idén tavasszal indította be energiaültetvény-programját: összesen negyvenöt hektáron ültettek el gyorsan növő fafajtákat. Egész pontosan tízféle nyárfa közül szeretnék kiválasztani a célnak legmegfelelőbbet, de kísérleteznek akáccal is. Somosi László szerint a fák két év alatt, tehát 2007 közepére válnak vágáséretté, akkor lehet eldönteni, melyik fajtával érdemes nagyüzemi szinten foglalkozni. Ideális esetben a pécsi erőmű térségében mintegy 10 ezer hektáron nyílik lehetőség energiaültetvények telepítésére.
Az energiaültetvényekről ellátott biomassza-erőművek működtetése gazdaságfejlesztési jelentőségű kérdés Magyarországon. Az Európai Unió rendeleteinek megfelelően ugyanis hamarosan óriási méretű földterületeket kell kivonni a hagyományos mezőgazdasági termelésből. Az egyik kézenfekvő megoldás az, hogy ezeken a területeken a jövőben ne gabonát, hanem energiafüvet vagy energetikai célú fákat neveljenek. E téren Magyarország kimagaslóan jó adottságokkal dicsekedhet, az Európai Unió országai közül csupán Finnország előz meg bennünket. A környezetbarát módon megtermelt áram tekintetében mégis az utolsó helyen állunk. A lemaradás oka az, hogy a szakemberek figyelmeztetései ellenére még mindig adós a kormányzat egy olyan hosszú távú energetikai koncepcióval, amely a zöldenergetikai stratégiát is felvázolja. Növényi melléktermékekből hazánkban évente már ma is mintegy 50 petajoule energia állítható elő, energiaültetvényekkel ez a mennyiség rövid időn belül megduplázható.
Anglia az élre tör. Egy friss felmérés szerint a britek 78 százaléka a fosszilis energiahordozók helyett inkább a megújuló források felhasználását támogatja a közlekedésben és a villamosenergia-termelésben egyaránt – derül ki a legfrissebb biomassza-hírlevélből. A felmérés készítői kíváncsiak voltak az energiaimport megítélésére is. A britek jelentős többsége, 84 százaléka véli úgy, hogy Angliának inkább megújuló forrásokból kellene megtermelnie az ország ellátásához szükséges energiát, ami kiválthatná a behozatalt. Szakértők szerint a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése lehetőséget adhat arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése viszonylag kisebb megrázkódtatást jelentsen az angol gazdaság számára. Mi több, az agrárgazdaságban újabb munkahelyeket teremthet a biomassza-erőművek működtetése, illetve a bioüzemanyag-előállítás növekedése.
