Csak akkor fogadható el a tőkepiac számára a 2007-re tervezett árfolyamnyereség-adó bevezetése, ha 2006. január 1-jei hatállyal a kormány egy átfogó piacélénkítő intézkedéssorozatot léptet életbe – áll a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökének tegnapi közleményében. Szalay-Berzeviczy Attila ezzel kapcsolatban egy konkrét javaslatcsomagot adott át a miniszterelnöknek, amely ellensúlyozná a nyereségadó negatív hatásait. Az intézkedések bevezetésével az értéktőzsde vezetése szerint jövőre beindulnának a régen várt tőzsdei bevezetések is. A BÉT kérte az árfolyamnyereség-adó kiterjesztését a banki betétekre, illetve annak kétlépcsős bevezetését: 2007-ben öt-, 2008-ban pedig tízszázalékos mértékben. Szerintük mentesítene kellene az adó alól a kollektív befektetési formában elért nyereséget. Az adó bevezetése előtt több piacélénkítő lépést sürgettek.
Így például a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését, a 2005. évi költségvetésben szereplő 100 millió forintos tőzsdei bevezetési támogatás szeptemberi hivatalos kihirdetését, az ötmilliárd forint kapitalizáció alatti társaságoknak 6 százalékos, az 5–10 milliárd forint közötti kapitalizációs társaságoknak pedig 3 százalékos társasági adókedvezményt. Javasolták továbbá, hogy az állam a tőzsdén keresztüli privatizációt részesítse előnyben.
– Ha a piacélénkítő lépések mégsem történnek meg, természetesen ismét síkra szállunk az árfolyamadó bevezetése ellen, hiszen a feltételek semmit sem változtak tavalyhoz képest – nyilatkozta Szalay-Berzeviczy. Mint mondta, ezekkel a lépésekkel komoly áttörést érhetnénk el a hazai kisbefektetők és a nyugdíjpénztárak tőzsdei aktivitása terén, továbbá elősegítenék, hogy a pesti börze meghatározó szereplője legyen a Kelet-Európában beindult tőzsdei integrációs folyamatoknak.
Ezek az új információk a szabadkai buszbaleset sérültjeiről
