Anyagi forrásokat keresnek a bíróságok

Az igazságszolgáltatás megvizsgálja, hogy a magántőke bevonásával enyhíteni tudna-e súlyos elhelyezési gondjain. A Fővárosi Ítélőtábla és a Pest Megyei Bíróság vezetői erről már szeptemberre kidolgozzák elképzeléseiket. Becslés szerint legalább 20 milliárd forintos beruházásról lenne szó. Ennek egy része megspórolható volna, ha az ítélkezés visszakapná a Kúria épületét.

A Fővárosi Ítélőtábla úgy kezdte meg tevékenységét 2003. július elsején, hogy nem volt saját székháza. Jelenleg sincs. A táblabíróság büntető kollégiuma a Legfelsőbb Bíróság (LB) Markó utcai épületében húzza meg magát. Ugyanabban a tárgyalóteremben egyik nap a tábla, másik nap az LB hirdet ítéletet.
A fővárosi tábla polgári, gazdasági és közigazgatási pereket tárgyaló bírái külön épületben, a II. kerületi Feketesas utcában dolgoznak. A 4000 négyzetméter alapterületű irodaház 135 munkatársnak ad helyet. A bérlet és az üzemeltetés 330 millió forintba kerül évente. A szerződés először három évre szólt, de további hárommal meghosszabbították.
Lukács Zsuzsanna, a fővárosi tábla elnöke szeptemberre terjeszti javaslatát az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elé arról: miképpen lehetne önálló székházat létrehozni a magántőke bevonásával. A beruházás összege meghaladná a 10 milliárd forintot.
Az építkezést fölöslegessé tehetné, ha az ítélkezés visszakapná a volt igazságügyi palotát: a Kúria Kossuth téri épületét. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis akkor ide költözhetne, a Markó utcai székházát pedig átadná a fővárosi táblának. Lomnici Zoltán lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá: a kormányzat elismerte ennek szükségességét, Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszter erről levélben tájékoztatta annak idején a főbírót. A Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet kiköltöztethető lenne a Kúriából a vizsgálódásra felkért Glatz-bizottság állásfoglalása szerint is.
Lomnici Zoltán úgy véli, a magántőke bevonása csak pótlólagos lehetőségként jön számításba. Akkor, ha nem sikerül a Kúria viszszavétele. Azonban egyelőre a PPP-módszer is kérdéses, mivel országgyűlési garancia szükséges hozzá. A beruházás összegét kamatostól vissza kell fizetni a vállalkozónak.
A magántőke segítségével végrehajtott állami beruházás (PPP) szabadíthatná meg gondjaitól a Pest Megyei Bíróságot is. Az 1972-ben épült, bíróságnak alig alkalmas székházuk amortizálódott, új épülettel kellene felváltani, vagy teljesen átépíteni. Szelényiné Roszik Erzsébet elnök szerint a kivitelezés 8-10 milliárd forintba kerülhetne. Ugyanakkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az összes bíróság beruházására 2-2,3 milliárd forintot kap évente – ezért elemzik most a PPP lehetőségét. A főváros után Pest megyében van a legtöbb peres és nem peres ügy. A megyei bíróság jelenleg három épületet bérel különféle részlegei számára, évi 100-110 millió forintos összegért.