Hazánk területén mintegy kétezer kastély, vár vagy kúria található. Ezek közül majdnem nyolcszáz védett, 266 pedig szigorúan védett. Ezeknél a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) gyakorolja a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat. Az örökségvédelmi törvény róluk úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában tartandók, és onnan nem adhatók ki. Ezek egy része, 24 építmény a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma intézménye, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került.
A kastélyok, várak és kúriák olyan épületek, amelyek nehezen sorolhatók be egy-egy fogalmi skatulyába szakszerűen – mondták el kérdésünkre a KVI beruházási osztályán. A kúriák kisebb alapterületű, általában egyszintes épületek. A kastélyok egy-egy földbirtokos család állandó vagy időszakos lakhelyéül szolgáltak. A várakhoz védművek is épültek. A kategóriák határai azonban nem merevek.
A rendszerváltás előtti évtizedekben mostoha sors jutott ezeknek az épületeknek: oktatási, egészségügyi intézményeket költöztettek beléjük, átalakították, és általában hagyták pusztulni, romlani őket. A rendszerváltozás után az egymást követő kormányok viszonylag kevés pénzt tudtak fordítani a kastélyok felújítására. A kilencvenes évek közepén indult egy kastélyprogram, azonban lassan haladt a kevés és egyre fogyó költségvetési támogatás miatt.
A Fidesz-kabinet a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjai közé beiktatta a kastély- és várturisztika fellendítésére indított alprogramokat is. Az egész programra mintegy harmincmilliárd forint jutott, és ezen belül – gyógyfürdők, szállók mellett – hét kastély, valamint tizenegy vár renoválását kezdték meg. A Széchenyi-terv finanszírozási rendszerében a kivitelezési összeg 50-60 százalékával kellett a pályázóknak önrészként rendelkezniük, emellett szükség volt az érvényes építési engedélyre, és megvalósíthatósági és megtérülési számításokkal, tanulmányokkal kellett igazolniuk a leendő projekt hasznosságát, szükségszerűségét. Ebben a programban Füzér, Boldogkő, Szendrő, Szigliget, Csesznek, Diósgyőr és Ozora helyreállítása kezdődött meg.
A Széchenyi-terv kifutása után megszűnt a jelentős állami támogatással végzett munka. Helyébe lépett az uniós pályázatokon való részvétel. A Phare-pályázatokon tízszázalékos önrészt kell felmutatni, a Regionális operatív program pályázatain mindössze két és fél százalék az állami szerepvállalás értéke. A KVI rendelkezésére álló évi 250–500 millió forint azonban nem elég arra sem, hogy ezeket az igen kedvező mértékű önrészeket kifizessék mindazokban az esetekben, ahol egyébként indokolt lenne. Szakértők szerint mintegy 80-100 milliárd forintra lenne szükség a teljes kastély-, vár- és kúriaállomány rendbetételéhez. Az utóbbi évek felújítási ütemével csak apránként tudjuk ledolgozni negyvenéves elmaradásunkat, főleg a milliárdos nagyságrendű forrást igénylő projektek területén, mint amilyenek a Nyírbátorban, Kisbéren, Sárváron, Pomázon vagy Keszthelyen végrehajtott rekonstrukciók.
karácsony
Bajnokaink kivánnak boldog karácsonyt olvasóinknak
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!