Tizenötezer aranyból készült dísztárgyra és ékszerre bukkantak a régészek a bulgáriai Dabene falu közelében. A több mint négyezer évesre becsült lelet értéke és tudományos jelentősége vetekszik az 1868-ban feltárt trójai kincsekkel, amelyek világhíressé tették Heinrich Schliemannt, a német amatőr régészt – adta hírül az AP.
Az ősi sírban talált aranytárgyakat fokozatosan, egyévi munkával ásták elő a Szófiától százhúsz kilométerre keletre fekvő település határában. A tárgyak legtöbbje finoman megmunkált apró gyűrű, némelyik annyira kicsi, hogy a hegesztési pontok mikroszkóppal sem fedezhetők fel. Az ásatás azután kezdődött, hogy egy helyi földműves az ekével kifordított ékszerrel lepte meg feleségét.
Az archeológusok nem tudják, melyik nép ötvösművészetét dicsérik a miniatűr műremekek. Valószínűnek tartják, hogy őseik voltak a trákoknak, akik a nyolcadik századik benépesítették a mai Bulgáriát, valamint Románia, Görögország, Macedónia és Törökország egyes területeit, majd beolvadtak a vidéket elözönlő szláv törzsekbe. Bárkik voltak is, halottaikat elhamvasztották, és a melléjük helyezett kincsek, valamint a föléjük emelt sírhalom feltehetően az elhunyt társadalmi rangját jelezte. Bozsidar Dimitrov, a szófiai nemzeti múzeum igazgatója elmondta: összesen három halomsírt találtak az ősi településen, így folytatják az ásatást.
A dabanei leletegyüttesnél régebbi aranykincset eddig csak egyszer találtak Bulgáriában. A fekete-tengeri kikötőváros, Várna közelében a múlt század hetvenes éveiben feltárt hatalmas kiterjedésű temető hatezer évesre becsült aranytárgyakat rejtett. Ez nemcsak Bulgáriában, hanem az egész világon valaha feltárt legősibb aranylelet.
origo.hu
Nem a toka a szégyen, hanem a hazudozás
