Négyezermilliárd forintra emelkedett 2004 végén a magyar háztartások összes tartozása a 2000. végi 740 milliárd forintról, amely adat magában foglalja a háztartások teljes, azaz nem csak a bankok felé fennálló tartozásait is. A lakosság rendelkezésére álló jövedelméhez, különösen a szabad rendelkezésű jövedelmekhez képest ez az arány már kifejezetten magas – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyelet úgy véli: növekvő kockázatokra utal emellett a BAR-listán (BAR: bankközi adós- és hitelinformációs rendszer) szereplő lakossági adósok rohamosan növekvő száma is.
A PSZÁF éves jelentéséből kiderült, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb arányú hitelkihelyezését továbbra is a lakáshitelek képezik. Bár a növekedési ütem lassult, az 1900 milliárd forintos állomány 2004 végén a lakossági bankhitelek hetven százalékát tette ki. A lakáshitelek kockázata nálunk nemzetközi mércével mérve is alacsonynak tekinthető, mert a hitelek négyötöde állami támogatásban részesül, és ezek kamata maximált.
A gépjármű-hitelezés azonban ennél jóval kockázatosabbnak bizonyult. A keresletnövekedés az elmúlt év közepén érte el a csúcsát, azóta mind az új, mind a használt gépkocsik piacán visszaesés tapasztalható.
A leginkább kockázatosnak azonban
a PSZÁF a pénzkölcsönzőket tartotta. Ugyanis – mint az éves jelentésből kitűnik – adósságcsapdába kerülhetnek azok, akik olyan pénzkölcsönzőkhöz fordulnak, amelyek nagyon magas kamatra, ám gyorsan, s rövid futamidőre adnak kis összegű hiteleket. Az igénylők ugyanis általában megélhetési problémáik finanszírozására költik el ezt a pénzt. A PSZÁF ebben a folyamatban azért lát fokozott kockázatot az ügyfelek számára, mert a hitelfelvevők nem minden esetben számolnak a gyors forráshoz jutás későbbi terheivel.
A felügyelet szerint a unit linked (befektetéshez kötött) életbiztosítások piacán az elmúlt évben kiéleződött a verseny, a termékek egyre bonyolultabbá válnak, ami az ügyfelek számára nagyobb – vagy fel nem ismert – kockázatot jelent, a transzparencia ugyanis ezzel együtt nem erősödött. Néhány biztosítónál a szerződési feltételek keret jelleggel sem tartalmazzák az ügyfél által választható eszközalapok befektetési portfólióját – állapítja meg a jelentés. A nyugdíjpénztárak esetében a működési és vagyonkezelési költségek alakulása a hoszszú távú hozamokat is befolyásolja, ezek esetében egyébként a PSZÁF szerint nem is elsősorban a költségek szintje, hanem azok eltérései hordoznak kockázatot. A vállalkozói piac kockázatait elemezve a felügyelet úgy tartja, a lakásépítési vállalkozásokat finanszírozó vállalkozói hitelek az építési piacon kialakult túlkínálat miatt a lakáshiteleknél magasabb szintű és növekvő kockázatot rejtenek a finanszírozók számára.
Az elmúlt évben a vállalati körben tovább nőtt, a lakossági körben pedig rohamosan emelkedett a devizában, illetve devizaalapon nyújtott hitelek száma és részaránya. A lakossági hiteleken belül a gépjárműhitelek túlnyomó többsége devizahitel, de megjelentek ezek a hitelek a jelzáloghitelek között is. A vállalati körben különösen a kis- és középvállalkozások devizahitelezésének növekedése figyelemre méltó. A devizahitelek fő vonzerejét a forintnál jóval alacsonyabb kamatok és a hosszabb ideje stabilan erős forint képezik. Ezekben a tényezőkben rejlenek kockázataik is: a külföldi kamatok növekedhetnek, a forint gyengülhet. A hitelek visszafizetési terhe – a hazai átlagos törlesztési összegek ismeretében – csak jelentősebb árfolyam- és kamatváltozások mellett nő meg jelentősen. Ennek ellenére a PSZÁF – a lakosság szabad rendelkezésű jövedelmének korlátozottsága miatt – számol az ehhez kapcsolódó kockázattal. Árfolyamkockázat azoknál az ügyfeleknél merül fel, akiknek nem az adott devizában vannak bevételeik. A lakosságot és a kisvállalkozások jelentős részét ilyen ügyfélnek tekinti a felügyelet. Ezt a kockázatot úgy lehet mérsékelni, ha a fogyasztók minél szélesebb köre teljes mértékben tudatában van a devizahitelek sajátos kockázatainak. A teljes átláthatóság nemcsak az ügyfelek érdeke, hanem a hitelezőké is, mivel a devizahiteleknél az ügyfelek által vállalt árfolyamkockázat kedvezőtlen körülmények bekövetkezte esetén az ő hitelezési kockázatukká válik.
Az intézményi kockázatokat elemezve a PSZÁF jelentésében felhívta a figyelmet a növekvő hitel/betét arányra. Az ezzel kapcsolatos kockázatot azonban mérsékli, hogy a külföldi források zöme nem betét, hanem főleg az anyabankoktól származó éven túli hitel. Ezzel kapcsolatban a PSZÁF megjegyezte: a bankoknak kifejezetten megéri külföldről olcsó forrásokat felvenni, egyebek között ezért mérséklik gyorsabban a betétek kamatszintjét, mint a hitelekét. A PSZÁF szerint számos tényező arra utal, hogy az idén alacsonyabb lesz a pénzintézetek jövedelme.
Jelenleg közel félmillió ügyfél rendelkezik internetes kapcsolattal pénzügyi intézményekhez, nagyobbrészt bankokhoz, kisebbrészt biztosítókhoz. Az ügyfelek többsége még nem végez pénzügyi műveleteket a hálón keresztül, csupán számlájáról, befektetéseiről tájékozódik. Ugyanakkor már megjelentek az internetes visszaélések sajátos formái is, mint például az illetéktelen kártyahasználat. A szolgáltató pénzintézetek a fejlett technikát alkalmazva próbálják minimálisra szorítani az internetes csalások lehetőségét, de teljes biztonságot nem tudnak adni. Újonnan felmerülő és fokozatosan teret nyerő probléma az interneten keresztüli biztosítási termékértékesítés során a polgári törvénykönyvben előírt, írásbeli biztosítási szerződéskötésre, írásbeli ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem teljes körű betartása.
Az elmúlt évben 2900 írásbeli panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a pénzügyi intézmények ügyfeleitől. Az ügyfelek elsősorban a bankokra és a biztosítókra panaszkodnak.
karácsony
Bajnokaink kivánnak boldog karácsonyt olvasóinknak
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!