Négyezermilliárd forintra emelkedett 2004 végén a magyar háztartások összes tartozása a 2000. végi 740 milliárd forintról, amely adat magában foglalja a háztartások teljes, azaz nem csak a bankok felé fennálló tartozásait is. A lakosság rendelkezésére álló jövedelméhez, különösen a szabad rendelkezésű jövedelmekhez képest ez az arány már kifejezetten magas – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyelet úgy véli: növekvő kockázatokra utal emellett a BAR-listán (BAR: bankközi adós- és hitelinformációs rendszer) szereplő lakossági adósok rohamosan növekvő száma is.
A PSZÁF éves jelentéséből kiderült, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb arányú hitelkihelyezését továbbra is a lakáshitelek képezik. Bár a növekedési ütem lassult, az 1900 milliárd forintos állomány 2004 végén a lakossági bankhitelek hetven százalékát tette ki. A lakáshitelek kockázata nálunk nemzetközi mércével mérve is alacsonynak tekinthető, mert a hitelek négyötöde állami támogatásban részesül, és ezek kamata maximált.
A gépjármű-hitelezés azonban ennél jóval kockázatosabbnak bizonyult. A keresletnövekedés az elmúlt év közepén érte el a csúcsát, azóta mind az új, mind a használt gépkocsik piacán visszaesés tapasztalható.
A leginkább kockázatosnak azonban
a PSZÁF a pénzkölcsönzőket tartotta. Ugyanis – mint az éves jelentésből kitűnik – adósságcsapdába kerülhetnek azok, akik olyan pénzkölcsönzőkhöz fordulnak, amelyek nagyon magas kamatra, ám gyorsan, s rövid futamidőre adnak kis összegű hiteleket. Az igénylők ugyanis általában megélhetési problémáik finanszírozására költik el ezt a pénzt. A PSZÁF ebben a folyamatban azért lát fokozott kockázatot az ügyfelek számára, mert a hitelfelvevők nem minden esetben számolnak a gyors forráshoz jutás későbbi terheivel.
A felügyelet szerint a unit linked (befektetéshez kötött) életbiztosítások piacán az elmúlt évben kiéleződött a verseny, a termékek egyre bonyolultabbá válnak, ami az ügyfelek számára nagyobb – vagy fel nem ismert – kockázatot jelent, a transzparencia ugyanis ezzel együtt nem erősödött. Néhány biztosítónál a szerződési feltételek keret jelleggel sem tartalmazzák az ügyfél által választható eszközalapok befektetési portfólióját – állapítja meg a jelentés. A nyugdíjpénztárak esetében a működési és vagyonkezelési költségek alakulása a hoszszú távú hozamokat is befolyásolja, ezek esetében egyébként a PSZÁF szerint nem is elsősorban a költségek szintje, hanem azok eltérései hordoznak kockázatot. A vállalkozói piac kockázatait elemezve a felügyelet úgy tartja, a lakásépítési vállalkozásokat finanszírozó vállalkozói hitelek az építési piacon kialakult túlkínálat miatt a lakáshiteleknél magasabb szintű és növekvő kockázatot rejtenek a finanszírozók számára.
Az elmúlt évben a vállalati körben tovább nőtt, a lakossági körben pedig rohamosan emelkedett a devizában, illetve devizaalapon nyújtott hitelek száma és részaránya. A lakossági hiteleken belül a gépjárműhitelek túlnyomó többsége devizahitel, de megjelentek ezek a hitelek a jelzáloghitelek között is. A vállalati körben különösen a kis- és középvállalkozások devizahitelezésének növekedése figyelemre méltó. A devizahitelek fő vonzerejét a forintnál jóval alacsonyabb kamatok és a hosszabb ideje stabilan erős forint képezik. Ezekben a tényezőkben rejlenek kockázataik is: a külföldi kamatok növekedhetnek, a forint gyengülhet. A hitelek visszafizetési terhe – a hazai átlagos törlesztési összegek ismeretében – csak jelentősebb árfolyam- és kamatváltozások mellett nő meg jelentősen. Ennek ellenére a PSZÁF – a lakosság szabad rendelkezésű jövedelmének korlátozottsága miatt – számol az ehhez kapcsolódó kockázattal. Árfolyamkockázat azoknál az ügyfeleknél merül fel, akiknek nem az adott devizában vannak bevételeik. A lakosságot és a kisvállalkozások jelentős részét ilyen ügyfélnek tekinti a felügyelet. Ezt a kockázatot úgy lehet mérsékelni, ha a fogyasztók minél szélesebb köre teljes mértékben tudatában van a devizahitelek sajátos kockázatainak. A teljes átláthatóság nemcsak az ügyfelek érdeke, hanem a hitelezőké is, mivel a devizahiteleknél az ügyfelek által vállalt árfolyamkockázat kedvezőtlen körülmények bekövetkezte esetén az ő hitelezési kockázatukká válik.
Az intézményi kockázatokat elemezve a PSZÁF jelentésében felhívta a figyelmet a növekvő hitel/betét arányra. Az ezzel kapcsolatos kockázatot azonban mérsékli, hogy a külföldi források zöme nem betét, hanem főleg az anyabankoktól származó éven túli hitel. Ezzel kapcsolatban a PSZÁF megjegyezte: a bankoknak kifejezetten megéri külföldről olcsó forrásokat felvenni, egyebek között ezért mérséklik gyorsabban a betétek kamatszintjét, mint a hitelekét. A PSZÁF szerint számos tényező arra utal, hogy az idén alacsonyabb lesz a pénzintézetek jövedelme.
Jelenleg közel félmillió ügyfél rendelkezik internetes kapcsolattal pénzügyi intézményekhez, nagyobbrészt bankokhoz, kisebbrészt biztosítókhoz. Az ügyfelek többsége még nem végez pénzügyi műveleteket a hálón keresztül, csupán számlájáról, befektetéseiről tájékozódik. Ugyanakkor már megjelentek az internetes visszaélések sajátos formái is, mint például az illetéktelen kártyahasználat. A szolgáltató pénzintézetek a fejlett technikát alkalmazva próbálják minimálisra szorítani az internetes csalások lehetőségét, de teljes biztonságot nem tudnak adni. Újonnan felmerülő és fokozatosan teret nyerő probléma az interneten keresztüli biztosítási termékértékesítés során a polgári törvénykönyvben előírt, írásbeli biztosítási szerződéskötésre, írásbeli ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem teljes körű betartása.
Az elmúlt évben 2900 írásbeli panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a pénzügyi intézmények ügyfeleitől. Az ügyfelek elsősorban a bankokra és a biztosítókra panaszkodnak.
Lízing: elérheti a tízezret a visszavett autók száma
Rövid idő alatt vált népszerűvé hazánkban a lízing – főként a gépjármű-kereskedelem piacán –, hiszen megoldást jelent, hogy ha nincs egy összegben a zsebünkben az autó ára, az önrész kifizetése után azonnal elhozhatjuk a gépjárművet. Sokan azonban nem számoltak azzal, hogy az átlagosan hatvan hónapra szóló törlesztőidőszak alatt elveszíthetik munkahelyüket, tartósan megbetegedhetnek, képtelenné válhatnak a részletek fizetésére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította, hogy a pénzügyi vállalkozások szektora évekig a pénzügyi szféra legdinamikusabban piacot szerző, ráadásul kirívóan magas jövedelmezőséggel tevékenykedő szektora volt. Azt, hogy a PSZÁF-nek a korábbinál is nagyobb figyelmet érdemes fordítania a pénzügyi vállalkozási szektor iránt, egyrészt az indokolja, hogy az utóbbi években a nemzetgazdaságon, illetve a teljes pénzügyi szférán belüli súlya folyamatosan növekedett. A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege 2000 végén még csak az évi GDP 3,3 százalékával, 2004 végén viszont már a nyolc százalékával volt egyenértékű. A pénzügyi vállalkozások szektora a legtekintélyesebb súlyt a lakosság finanszírozásában érte el. A kiemelt figyelmet másrészt az is indokolja, hogy az utóbbi időben sorjáznak a figyelmeztető jelek: a pénzügyi vállalkozások aranykora nem folytatódik tovább. A szektor növekedési üteme bár továbbra is gyors, de csökkenő. Romlik az ügyfelekkel szembeni követelések döntő hányadát lefedő pénzkölcsön és lízingportfólió minősége is. Ez azt jelenti: a lakosság eladósodottsága e téren is jelentős, ám egyre több a nem fizető adós. A Magyar Lízingszövetség honlapján lévő információk szerint a szervezet tagvállalatai 2005 első fél évében 536,63 milliárd forint értékű eszköz beszerzését finanszírozták, ami 4,4 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévit, és mintegy fele a tavalyi egész évi 1069,92 milliárd forintos eszközértéknek. A szövetség életében most fordult elő először, hogy a finanszírozott eszközérték növekedése egy számjegyű volt. A lízingszakma részesedése továbbra is jelentős a hazai beruházásokban: a 2000. évi 13,4 százalékos arány egyes becslések szerint a tavalyi év végére 25 százalék körülire növekedett, s az idén tovább emelkedett részvétele a beruházások középtávú finanszírozásában.
A lízinggel finanszírozott beruházások összetételében lényeges változás, hogy a gépek és berendezések lízingbe adása és finanszírozása ugrásszerűen, közel negyven százalékkal megemelkedett, és részesedésük a finanszírozott eszközértékben hét százalékról 9,3 százalékra nőtt.
A gépjárművek részaránya továbbra is meghatározó maradt, s együttesen most is elérik a 85 százalékot az eszközértéket tekintve. Ezen belül a 13,6 százalékkal bővülő haszongépjárművek részesedése kismértékben – 11,9-ről 13 százalékra – nőtt, miközben a mindössze 0,3 százalékkal bővülő személygépkocsik részaránya 73,1-ről 72,3 százalékra mérséklődött. A személygépkocsik esetében a változást jelzi, hogy abszolút értékben 3,5 százalékkal – 375,8 milliárdról 388,2 milliárd forintra – nőtt az eszközérték. Az utóbbi öt évben most fordult elő másodszor, hogy a személygépkocsi-ágazat növekedése elmarad a lízingszövetség átlagos – az első fél évben 4,4 százalékos – növekedési ütemétől. A visszavett autók száma az idén is minden bizonnyal eléri majd a tízezret.
Változatlanul hitelből vásárolunk
Amíg a jegybanki alapkamat szintje az elmúlt hónapokban markánsan csökkent, és vele együtt alászálltak a bankbetétek kamatai is, az áruhitelek alig valamivel váltak olcsóbbá.
Nem vette el az emberek kedvét a fogyasztási hitelektől, hogy januártól a bankoknak minden esetben kötelező kiírniuk a teljes hiteldíjmutató öszszegét. A bűvös THM átlagosan 29 százalék feletti, de ez persze bankonként és hitelkonstrukciónként változó. Ami nem változik, az az, hogy továbbra is ez a hitelfelvételi forma a legdrágább, és nem úgy tűnik, hogy a bankok kamatcsökkentési hajlandósága a közeljövőben látványosan nőne. Erről elég beszédesen árulkodik, ha összehasonlítjuk a jegybanki alapkamat és az átlagos fogyasztói hitelkamatok alakulását.
A Magyar Nemzeti Bank 2004 márciusában 12,5 százalékos szintről kezdte lassan, de fokozatosan mérsékelni irányadó kamatlábát. Ekkor a háztartási szektor fogyasztási hiteleinek esetében a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves, fix kamatozású hitelek átlagos kamatlába 23 százalékos volt. Idén júniusra a jegybanki alapkamat már csupán hétszázalékos volt, ehhez képest a fogyasztási hitelek éves kamatlába átlagosan 19,5 százalékos volt. Vagyis a negyvennégy százalékos jegybanki csökkentés mellett a kölcsönkamatok alig 16 százalékkal mérséklődtek.
A jegybank legfrissebb adatai szerint májusról júniusra csökkent valamelyest a kamatláb mértéke, s ezzel párhuzamosan valamivel kisebbé váltak a teljes hiteldíjmutatók is. Gyors piaci körképünk alapján ma a Credigen Bank Rt. áruhitele a legolcsóbb. Egy tizenkét havi törlesztőidőre felvett, kétszázezer forintos áruhitel teljes hiteldíjmutatója náluk 37,14 százalékos, magyarán a pénzintézet egy év alatt csaknem 75 ezer forintot keres egy ilyen üzleten. Pár tized százalékkal drágább ennél az OTP áruvásárlási gyorskölcsöne, és nagyjából egy százalékkal magasabb THM-mel dolgozik a legnagyobb hazai áruhitel-kihelyező bank, a Cetelem. A piacon a Credigen Bank áruhitelei a legdrágábbak. Aki itt vesz fel 200 ezer forintnyi kölcsönt, 47 százalékos THM-re számítson – legalábbis a privatbankar.hu internetes szaklapon található kalkulátor szerint.
A komoly költségek ellenére a fogyasztási hitelek továbbra is kapósak, és a korábban uborkaszezonnak számító nyár sem csappantja meg a vásárlók kölcsönfelvételi kedvét. A Magyar Nemzeti Bank adatai legalábbis azt mutatják, hogy idén június hozta a szokásosnak mondható húszmilliárd forintos hitelfelvételt. Ennek egyik oka az lehet, hogy a bankok most már akár nyaralásra is kölcsönöznek, noha ez nem nevezhető tipikus áruhitelnek. A fogyasztók slágerlistáját továbbra is a viszonylag olcsó, százezer forint alatti műszaki cikkek vezetik, ezekből egy család olykor többet is vásárol hitelre. Általános tapasztalat, hogy a hitelfelvevők egy része a lehetőségek bűvöletében rosszul ítéli meg saját teherviselő képességét, és később gondjai adódnak a törlesztéssel. Száz hitelkihelyezésből tíz bizonyul utóbb problémásnak. Száz hitelfelvevőből csaknem hatnak van harminc napnál nem régebbi, 1,6 százalékuknak harminc és kilencven nap közötti, 2,8 százalékuknak pedig egy éven túli törlesztőrészlet-tartozása.
