Kiszabadult az orosz tengeralattjáró

Százkilencven méteres mélységből feljutott tegnap a víz felszínére az orosz haditengerészet csapdába esett mini-tengeralattjárója, amelynek legénysége csütörtök óta várt megmentőire. A Kamcsatka-félszigeten lévő Berezovi-öbölben halászhálókba és víz alatti kábelekbe gabalyodott hajót egy Scorpio–45 típusú brit mélytengeri robot szabadította ki. A héttagú legénység jól van.

Nemzetközi segítséggel sikerült megmenteni az orosz haditengerészet Priz ASZ–28 jelű mélytengeri kutatóhajóját, amely egy rutingyakorlat alkalmával százkilencven méteres mélységben mozgásképtelenné vált a Kamcsatka-félszigeten lévő Berezovi-öbölben, tizenöt kilométerre a parttól. A csütörtökön csapdába esett mini-tengeralattjáró héttagú legénysége tegnap sértetlenül került a felszínre – adta hírül a CNN.
Az orosz haditengerészet kezdetben vontatóhajókkal próbálta kiszabadítani az első hírek szerint halászhálók fogságába esett Prizt, de az acélsodronyok, amit a vontatáshoz használtak volna, elpattantak. Mivel a mentőakció sikertelen volt, nem sokáig lehetett titkolni, hogy a halászhálókon kívül valami más is van a mélyben: egy katonai megfigyelőrendszer 750 négyzetkilométeres területet átfogó, rácsszerűen elhelyezett tenger alatti kábelei. Ezek tekeredtek rá a Prizre. Attól lehetett tartani, hogy a lent rekedtek levegője elfogy, ezért – nehogy megismétlődjön a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró öt évvel ezelőtti tragédiája, amelyben 118 ember vesztette életét az orosz hatóságok tétovázása miatt – Oroszország most nem habozott külföldi segítséget kérni annak ellenére, hogy tekintélyes ellenzői is akadtak a lépésnek. Eduard Baltin, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnoka például azt nyilatkozta: ellenzi az amerikai és angol haditengerészet részvételét a mentőakcióban, mert abban a régióban, ahol a baleset történt, számos titkos orosz katonai objektum található.
Viktor Fjodorov, az orosz csendes-óceáni flotta parancsnoka viszont azt mondta az Interfax hírügynökségnek: „Minden szempontnál fontosabb, hogy megmentsük a legénységet.”
Így Oroszország kérésére amerikai, brit és japán segítők is elindultak a térségbe. Két amerikai mentőhajó horgonyzott le Petropavloszk kikötőjében, repülőn érkező amerikai haditengerészek egy csoportja pedig mentőfelszereléseivel egy orosz hajón közelítette meg a baleset helyszínét. Mégis a brit királyi haditengerészet mentőcsapata oldotta meg a feladatot Scorpió–45 nevű, távvezérlésű mélytengeri robotjával, amely elsőként szállt le a mélybe, és alig néhány óra alatt kiszabadította a hálókba és kábelekbe gabalyodott mini-tengeralattjárót. A Priz ezután már segítség nélkül is feljutott a felszínre, s legénysége látható megkönnyebbüléssel kászálódott ki a vízi járműből. A brit mentőcsapat orvosai azonnal megvizsgálták a hét tengerészt, s úgy találták, jól viselték a megpróbáltatást. A BBC szerint főként a kihűléstől féltették a Priz legénységét, mert több napon át hat Celsius-fokos hőmérsékletet kellett kibírniuk. A hajón, amely a hét tengerészt partra vitte, Szergej Ivanov védelmi miniszter várta őket, akit Putyin elnök irányított a helyszínre szombaton.
A megmentett legénység hozzátartozói kitörő örömmel fogadták a jó híreket, mert Oroszországban már csak nagyon kevesen reménykedtek abban, hogy a tengerészek élve jutnak ki a felszínre – írta a BBC. Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese a televízióban mondott köszönetet azoknak, akik az akcióban segítettek, elsősorban a briteknek.