Tisztelt Szerkesztőség!

Czerny Róbert (Budapest): Kevesen gondolkodnak el azon, hogy az Egyesült Államok és Magyarország hasonló nemzeti szimbólumokkal büszkélkedhet: mindkét ország történelmi jelképei között található egy-egy ragadozó madár. Közös a madarakban, hogy nappali ragadozók, és hogy mára szigorú természetvédelmi oltalommal bírnak. Ami az USA-nak a fehérfejű rétisas, az nekünk a kerecsensólyom. Ám amíg az előbbi megbecsült címerállatnak számít, az utóbbi kénytelen meghúzódni egyetlen közforgalmú ereklyén: a fém ötvenforintoson. Európában a kerecsensólyom legnagyobb állománya Magyarországon él. Számos vadászattörténeti szakírás őt tekinti élő változatában annak a turulnak, amely Álmos vezér megszületése előtt az anyja, Emese álmában jelent meg. A turult kevésbé sólyomnak, inkább sasnak szoktak ábrázolni a köztéri szobrokon vagy a honvédség címerén. Kevesen tudják, hogy augusztus 20. nem csak a XX. századtól vonzotta a magyar ember tekintetét az égboltra: repülő „csodákat” várva. A honfoglaló magyarok korában szokás volt augusztus közepén ünnepségeket rendezni az ekkorra röpképessé vált sólyomfiak tiszteletére, kiket gazdáik nyár végén már vadászatra is használtak. A sólyom, a ló és a vadászkutya István király uralkodása idején a magyar ember legféltettebb kincsei közé tartozott. Augusztus 20. tehát előbb a pogány sólyomünnep miatt került a figyelem középpontjába, a dátum kapcsán pedig ezer évvel ezelőtt az állam alapítása és a sólymok, királyi solymászok tisztelete egybefonódott.

Lengyel Miklós (Nagykanizsa): Az apa, amikor közölték a belügyminiszter asszony döntését, belesápadt a hírbe, kiverte a hideg veríték. Lábai elgyengültek, remegni kezdtek, szinte alig bírták el, majd valami erős nyomást érzett a mellkas tájékán. Társai, az állomány többi tagja mindebből semmit sem észlelt. Hogyan is vettek volna észre valamit, hisz a bejelentés valamennyiüket sokkolta. Hasonló vagy azonos érzések lettek úrrá mindannyiukon. Az apa hazafelé nem szállt fel a buszra, gyalog tette meg azt a több száz métert, amelyik az igazgatóságtól a lakásáig vezet. Közben erősen gondolkodott. Hogyan lesz ezután? Felesége beteges és nincs munkahelye. Három gyermeket nevel, a legnagyobbik most megy, ősszel főiskolára. Hol talál majd munkát? Mennyit fog majd keresni? Havi 50-60 ezret? Az apa tudja, hogy lakhelyén tombol a munkanélküliség, s ezt kellő alapossággal a jelenlévő munkáltatók ki is használják. Mi lesz a családommal? Nagykanizsa az utóbbi évek legjobban sújtott megyei jogú városa. Megszűnt: Kanizsa Bútorgyár, sörgyár, üveggyár, Épgép, Hidroplasztik, Tejipari Vállalat stb. A nagy múltú Dunántúli Gépgyár napjainkban vívja haláltusáját. Felszámolták: Dózsa György laktanya, Kossuth Lajos laktanya, Gábor Áron laktanya. Kimondták a halálos ítéletet: határőr-igazgatóság. A szívtájéki nyomás egyre gyakoribb jelenség ma már.

Dr. Rácz Elemérné (Budapest): Nem értem, miért dobunk ki sok tíz milliót az ablakon a parlagfű lekaszálásával. Hiszen ha nem gyökerestül irtjuk ki, a parlagfű azt sem mondja, hogy bakfitty, s jövőre újból kidugja a fejét. Nem lehetne a munkanélkülieket (és talán a rabokat) közmunkaként foglalkoztatni a gyökeres irtással? Ha csak tűzoltás jelleggel kaszálunk, akkor az nagyon költséges, évenként megismétlendő pénzfecsérlés. Ilyen kirobbanóan jól állunk?

Kelen Rudolf (Budapest): Tavaszunk és nyarunk az oktatásügy reformjaitól és botrányaitól hangos. Kiemelkedik ezek közül a középiskolai érettségi vizsgákkal kapcsolatos történet, majd ezt követően a felvételi pontszámok kérdése. Történt, hogy az írásbeli érettségik elkezdése előtti napon a magyar nyelv és irodalom tételek, majd a matek valamilyen úton-módon nyilvánosságra kerültek. Magyar Bálint oktatási miniszter első nyilatkozata azt volt, hogy „politikailag motivált bűncselekmény, terrorcselekmény történt”. Én a bajok gyökerét máshol keresném. Hibát elkövetni a legnagyobb jóindulattal is lehet, de nem mindegy, hogy mekkorát, menynyit és hányszor. A sorozatos nagy bakik nyomán nyilvánvaló, hogy az Oktatási Minisztériumban túltengett a dilettantizmus ezen a tavaszon, a történtek után már jót nem lehet várni tőlük, a bizalmi tőkét elsáfárkodták. A miniszter dolga lenne, hogy rendet csináljon, esetleg átszervezze csapatát – vagy vegye a kalapját, és menjen. Rendcsinálásnak, átszervezésnek viszont nyoma sincs, védik a mundér képzelt becsületét. Maradna a miniszter távozása, de ő erre nem gondol. A miniszter feljebbvalója a miniszterelnök. Ha Magyar Bálint nem megy magától, Gyurcsány Ferenc dolga, hogy elküldje. Ha ezt nem teszi, rajta szárad az egész magyar oktatásügy tönkretételének ódiuma.