– A már említett pride megszervezése sem lehetett olcsó. Mit tippel, mennyibe kerülhetett ez a fővárosnak?
– Ez nem a főváros, ez a budapestiek pénze! Alsó hangon is több száz millió forintnyi közpénzt égethettek el az óriás kivetítőkre, a hangosításra, a színpadra, a szervezésben részt vevő fővárosi alkalmazottak bérére, valamint a Karácsonyék által készített és terjesztett LMBTQ-propagandaanyagokra.
– Egy csődhelyzetben lévő önkormányzatban ennek nyilván meglesz a böjtje. Emellett – ahogy a Nézőpont Intézet is kimutatta egy friss mérésében – a pride egy kisebbségi ügy, a társadalomnak kevesebb mint a fele támogatja. Mégis az egész ellenzék – Karácsonyostul – beállt a pride mögé, gyakorlatilag azonosultak vele, ami a politikai egyszeregy alapján sem igazán értelmezhető.
– Ezen nem kell csodálkozni, mert ez egy brüsszeli feladat volt. Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy márpedig pride-nak lennie kell, ezért az ellenzék pride-ot szervezett. Én az egyszeregyet ebben látom. Itt is volt egy tisztes méretű EU-s ellenőrző bizottság, 71 EP-képviselővel, európai uniós biztossal, EP-alelnökkel együtt. Ez azért elég látványos volt. Minden bizonnyal ezért kellett Karácsony beszédében is kiemelni, hogy ők kiállnak Ukrajna EU-s csatlakozása mellett, csak ez elsikkadt az utána következő drag queen show árnyékában. A lényeg, hogy a forgatókönyv írója Brüsszel, de a szereposztás is látszik: a baloldal feladata, hogy a népszerűtlen ügyeket lenyomja az emberek torkán és az ellenzéki szavazókat közben besöpörjék Magyar Péter és a Tisza Párt mögé.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!