Az elmúlt két évtized a technológiai multinacionális vállalatok térnyeréséről szólt. Ezek a cégek – mint a Google, az Apple, a Meta (Facebook), az Amazon vagy a Microsoft – nem csupán a digitális piacot uralják, de gazdasági és geopolitikai jelentőségük is óriásira nőtt. A kérdés ma már nemcsak az, hogy hol fejlesztik az új technológiáikat, hanem az is, hogy melyik országban telepednek le, hol hozzák létre regionális központjaikat, és milyen adóbevételeket generálnak az adott nemzetgazdaság számára. Ebben a versenyben Írország példátlan előnyt szerzet.
Éppen ezért az ír mintát érdemesebb részletesebben is szemügyre venni, hiszen példátlan sikertörténetről van szó. Már az 1980-as években felismerték a technológiai iparban rejlő lehetőségeket: az Apple elsőként 1980-ban hozta létre európai központját Cork városában. A későbbi években pedig sorra érkeztek az újabb nagyágyúk: 2003-ban a Google nyitott irodát Dublinban, majd a Facebook, az Amazon, a Microsoft és a Twitter is követte a példáját.
A technológiai szektor ma Írország nemzeti össztermékének jelentős részét teszi ki: az ír központi bank adatai szerint ezek a cégek adják a bruttó hozzáadott érték egyötödét.
A 2022-es évben az ICT-szektorból folyt be az összes társasági adóbevétel 35 százaléka, ami 22,6 milliárd eurót jelentett a dublini büdzsében. Hogy érthetőbb legyen, mekkora összegről is beszélünk, Magyarországon ennyi pénzt fizetnek ki másfél év alatt a központi költségvetésből nyugdíjakra.
A technológiai szektor munkaadóként is rendkívül jelentős szereplővé vált Írországban. Egy kimutatás szerint 2022 végén 164 ezer fő dolgozott ilyen cégeknél, ami 30 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Az Írországba települő technológiai cégeknek jelentős vonzerőt jelent a különösen kedvező, 12,5 százalékos társasági adókulcs és a kiszámítható, vállalkozásbarát szabályozások.
Írország mellett egyébként több európai ország is sikerrel vonzott technológiai befektetéseket. Hollandiában például az Amazon és a Netflix jelentős adatközpontokat és logisztikai infrastruktúrát hozott létre, részben az ottani kedvező digitális szabályozási környezet miatt. Luxemburgban a Skype (a későbbi Microsoft-tulajdon) alakította ki központját, míg Svájcban Zürich városát tette vonzóvá a Google, amely több ezer mérnököt alkalmaz a térségben.
Hazánk számára sem csupán elméleti a kérdés, hogy milyen esélyei lennének akár egyetlen technológiai óriást magához vonzani. A válasz összetett, és több szempontot is figyelembe kell venni. Ebben segítségünkre voltak magyar szakértők.
A digitális világcégekért komoly nemzetközi verseny zajlik, az államok legtöbbje kész sok mindent megtenni, hogy határain belülre vigye központját valamelyik technológiai nagyvállalat
– kezdte Fischer Ádám annak a felvetésnek az elemzését, mi kellene ahhoz, hogy például Írországból Magyarországra költözzön valamelyik techóriás, akár a Google, a Facebook vagy a Twitter anyacége. A Niveus együttműködő ügyvédje szerint egy ilyen vállalattal hatalmas haszonra tehet szert bármelyik állam.
A legfontosabb, hogy a techcégekhez különösen magas hozzáadott érték kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy olyan szellemi munkát végeznek el, amelyhez nagyon jól képzett emberekre van szükségük, akiknek kiemelkedő bért kínálnak, emiatt pedig rendszerint soknemzetiségű munkaerő áll össze
– magyarázta az ügyvéd. Másrészt az ilyen vállalkozások számottevő adóbevételt hozhatnak az országnak: akár másutt keletkezett jövedelmük után is a székhely államában fizethetnek közterhet.
Fischer Ádám az adózásnál maradva azzal folytatta: a közteherviselés a technológiai nagyvállalatoknak is fontos kérdés. Éppen azért, mert jól megfizetik alkalmazottaikat, nem mindegy, hogy egy-egy országban mekkora a bérekre rakódó adó, járulék és mennyit kell befizetnie magának a vállalatnak. De az adózás messze nem az egyetlen szempont. Számít sok más például a munkaerő minősége és az is, hogy ország csábító-e a külföldiek számára: egyszerűen fogalmazva szívesen költöznek-e oda akár a nemzetközi üzlet legfontosabb szereplői is.
Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott: amíg nincs Magyarország és az Egyesült Államok között kettős adóztatást kizáró egyezmény, kicsi az esélye annak, hogy amerikai óriásvállalat telepedjen le hazánkba. Az 1979-es egyezményt az azóta leköszönt Biden-kormányzat 2022-ben mondta fel 2023 végével. Donald Trump tavalyi választási győzelme után szárnyra kaptak értesülések arról, hogy új egyezmény hamar tető alá hozható, az új amerikai kormányzat ugyanis jó politikai kapcsolatokat ápol az Orbán-kabinettel.
Néhány ezer munkahelyet jelenthetne
Más szakmabéliekkel folytatott beszélgetéseinkben az is elhangzott: egy olyan nemzetközi vállalatcsoport központjának áthelyezése, mint amilyen Google vagy a Facebook anyacége, megannyi tényező függvénye. Azt ugyanakkor kiemelték, hogy ezek a cégcsoportok a mai nappal is tipikusan az Egyesült Államokban foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, így az esetleges Magyarországra költözés sem jelenthetne többet néhány ezer új munkahelynél. Az is nyilvánvaló, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport életében jelentős kérdés a költözés, amely egyúttal komoly pozitív befektetői bizalmi jelzés lenne hazánk irányába.
Beszélgetőtársaink arra is felhívták a figyelmünket, hogy – amennyiben csupán az adókat vesszük figyelembe – Magyarország nem tűnik alacsonyabb adókörnyezetűnek Írországnál, ennek pedig legfőbb oka az iparűzési adó, amely sokszor magasabb terhet jelent a társasági adónál.
Az amerikai központtal rendelkező cégcsoportok esetén a globális minimumadó is óriási kérdőjel. Ezek miatt nem életszerű, hogy bármely világcég pusztán a hazai adószabályok miatt Magyarországra tenné át központját. Sok másra is szükség lenne hozzá, az elérhető előny ellenben óriási lehet.
A nemzetközi példák és a hazai szakértői vélemények alapján jól látható: bár Magyarország rendelkezik bizonyos előnyökkel – mint a képzett munkaerő és a földrajzi elhelyezkedés –, számos strukturális akadály áll még a nagy techcégek betelepülésének útjában. A kérdés az, hogy a politikai akarat, a gazdaságpolitikai rugalmasság és a nemzetközi kapcsolatok elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy Budapest is felkerüljön a digitális világtérképre. Ha igen, annak pozitív gazdasági hatása messze túlmutathat az adóbevételeken.
