„Az iWiW lényege az offline volt”, állítja Tófalvy Tamás médiakutató

Mark Zuckerberg Facebook-alapító 2002-ben még azon töprengett, melyik órát vegye fel az egyetemen. Magyarországon eközben már jól tudtuk, mi fán terem egy közösségi oldal. Már, ha kapott az ember meghívót, ugyanis az iWiW táborához tartozni eleinte csak így lehetett. A családias weboldalból az évek alatt hazánk leglátogatottabb online felülete lett napi másfél millió látogatóval. Tíz éve azonban végleg lekapcsolták.

Az oldal neve az angol Who is Who, azaz Ki kicsoda? kezdőbetűből képzett betűszó; ezt egészítette ki három évvel később a nemzetköziséget jelző „i” betű: international. Tófalvy megjegyzi, noha az első időben túl sok funkciója még nem volt az oldalnak, mégis mindenki ehhez a belső körhöz akart tartozni. Ehhez azonban két dologra volt szüksége: egy ismerősre, aki már tagja volt az iWiW-nek és ajánlotta őt, meg persze az internetre. Mégpedig minél sebesebb változatban.

 A közösségi háló növekedésének gyorsaságát jelentősen befolyásolta az is, hogy a széles sávú internetelérés akkoriban többnyire csak Budapestre összpontosult. Azon belül is inkább a magasabb jövedelmi csoportokba tartozók és a fiatalabbak voltak azok, akik nemcsak hozzáfértek a hálózathoz, de az átlagnál gyakrabban használták

 – mondja.

Az iWiW sorsának alakulása az éppen aktuális befektető szándékaiban is jól tükröződött. Habár az alapítónak, Várady Zsoltnak kezdetben esze ágában sem volt kiterjeszteni, később pedig eladni a közösségi oldalt, az egyre növekvő felhasználók száma más irányba terelte annak jövőjét. Ahhoz, hogy az eredetileg 700–800 főre tervezett website elbírja a folyamatosan növekvő, sok-sok ezer tagot, szükség volt egy megfelelő teherbírású szerverre, és persze arra, hogy ezt a szervert ki tudják fizetni. 

Az évtized üzlete

„Az anyagi fedezet és informatikai háttér megteremtése folyamatos kihívást jelentett az első években. Végül Várady és a projektben részt vevő társai válaszút elé érkeztek: dönteniük kellett arról, hogy nonprofit szervezetként vagy profitorientált cégként folytatják a munkát. Utóbbi mellett döntöttek, az alapító, Várady pedig inkább hátrébb lépett ettől az iránytól” – eleveníti fel a médiakutató.

Hozzáteszi, amikor a Magyar Telekom bejelentkezett a cégért, és egymilliárd forintért felvásárolta, az egészen biztosan az addigi legnagyobb hazai internetes üzleti tranzakciójának számított. 

A mamutcég fejlesztésének köszönhetően a felhasználók száma rohamtempóban nőni kezdett, 2006-ban már egymillióan voltak jelen az iWiW-en. De az abszolút csúcsot 2012-re érték el: összesen 4,7 millió fő regisztrált már a felületre. 

Ezt követően is nagy reményeket fűztek ugyan az oldalhoz, ám az a fejlesztések ellenére sem tudta felvenni a kesztyűt legnagyobb versenytársával, a Facebookkal. A portált végül 2014. június 30-án kapcsolták le végleg.

Valós közösséget épített 

„Tíz évvel ezelőtt olyan korszak végére került pont, ami alapjaiban határozta meg a hazai viszonyunkat az internettel, és valószínűleg segítette annak elterjedését is Magyarországon. Sokan ugyanis amiatt köttették be a netet, hogy fel tudjanak regisztrálni az iWiW-re” – mondja Tófalvy Tamás.

A médiakutató szerint nem véletlen hát, hogy a magyar közösségi háló az első időszakában nem egyszerű szolgáltatást, hanem komoly kapcsolati erőforrást jelentett.

 Az iWiW a szubkulturális jellegét részben annak köszönhette, hogy kezdetben a felhasználói kör ízlése, preferenciája, vagy épp családi háttere sok szempontból hasonló volt, közel állt egymáshoz. Többségében budapesti, húszas-harmincas éveikben járó egyetemista vagy éppen karrierjük korai szakaszában álló fiatalok voltak ők, akiknek nem utolsósorban volt internet-hozzáférésük

 – magyarázza. Tófalvy Tamás így összegez: „az első magyar közösségi oldal lényege tehát nem az volt, hogy a személyes kapcsolatokat, találkozásokat felváltsa a virtuális tér, hanem az, hogy az internet és a virtuális tér által rátaláljunk azokra az emberekre, közösségekre, akikkel azonosulni, kapcsolódni tudunk. Vagyis, ahogy az alapító, Várady Zsolt fogalmazott: a lényeg az offline része volt”. 

Borítókép: A fénykorában napi másfél millió látogatója volt. (Forrás: Mediaworks archív).