Okoseszközök tiltása az iskolában: Ön ellene vagy mellette van?

A szakemberek egyértelmű választ adnak.

Forrás: Pexels

Pöltl Ákos az MCC kutatója, családbiztonsági szakembere Fotó: Fehér GáborFotó: Fehér Gábor

Hal Melinda szerint ez egy nihilhez hasonló, motiválatlan, apatikus, vagyis érzelemmentes állapotot idéz elő a gyerekekben.

 Nem sírnak, nem szomorkodnak, olyan, mintha blokkolt állapotban lennének, semmihez sincs kedvük, egyáltalán nem tudja őket semmi motiválni. Ma már minden második tinédzsernél észlelhetők ezek a tünetek, sőt van olyan szülő páciensem, akinek gyermeke hat-hét évesen került ebbe az állapotba 

– példázta a klinikai szakpszichológus, majd azzal folytatta, a pszichiátriai diagnózisok számában is jól érezhető, hogy óriási krízisben vannak a gyerekek.

„Nemrég egy alsósokat tanító pedagógus amiatt kért tanácsot tőlem, mert egy kisfiú a tanórán pornót nézett. Ez egyáltalán nem egyedi, már a kisiskolások között is jócskán akad pornográf tartalmat fogyasztó, akár pornófüggő gyerek” – fűzte hozzá.

Haladásellenes lépés vagy modern szemlélet?

A két kutató elmondta, szerencsére egyre több ország látja be, hogy az okostelefonok kontroll nélküli jelenléte hatalmas károkat okoz a gyerekek mentális egészségében, világszinten négyből egy ország már kitiltotta ezeket a kütyüket az iskolai környezetből.

„A legtöbb külföldi országban, ahol él ez a szabályozás, csak általános iskolában vezették be, a magyar jogalkotók viszont már a legújabb tudományos eredményeket figyelembe véve úgy döntöttek, a középiskolás diákokra is kiterjesztik az okostelefonok használatára vonatkozó korlátozást” – tájékoztatott Pöltl Ákos.

A szakemberek ugyanakkor leszögezték: nem a technológia használata a gond az iskolában, hanem a személyes képernyő. Vagyis amikor egy gyerek nem a tanulást segítő applikáció ­miatt használja az okostelefonját, hanem a dopaminadagjukat igyekeznek kielégíteni a különféle platformokon, például 
TikTok-videók segítségével.

Arra a kérdésre, hogy a szabályozás pozitív hatásai hol mutatkoznak meg, illetve hogyan lehet majd mérni, a két kutató azt felelte, a változás minden területen látványos lesz majd. 

„Hazánkban is több olyan intézmény döntött már amellett az elmúlt években, hogy kitiltja az okostelefonokat az iskolapadból. A szabályozás hatása pedig minden várakozásukat felülmúlta: megnőtt a kognitív teljesítés, vagyis sokkal jobban ment a tanulás, jobb eredményeket értek el a gyerekek, de érezhető javulás volt a személyes kapcsolatokban is, újra a diákok beszélgetésétől zengett az épület” – közölték.

Pöltl Ákos arról is beszélt, a szabályozás nemcsak a kognitív és érzelmi funkciók növelésében, hanem az internetes zaklatás csökkentésében is segíteni fog.

Felnőtt egy generáció, akiket nem védtünk meg a közösségi médiában zajló „cyber bullyingtól”, amely a gyerekek harminc százalékát érinti. A legfrissebb UNESCO- és PISA-jelentésben is arra figyelmeztetnek, hogy a képernyőidő növekedésével nemcsak a figyelemelvonás mértéke nő meg, hanem az online zaklatások száma is 

– jelezte, hozzátéve, hogy ezek a szervezetek megfogalmazták azt is, hogy az új nem mindig a jobb, és a technológia nem adja azt a pluszt az oktatásban és a gazdaság területén sem, amit korábban talán vártunk tőle.

„Jó példa erre Svédország, ahol néhány éve áttértek a papíralapú oktatás helyett a digitálisra, majd tavaly bejelentették, hogy óriási hibát követtek el, és visszaállítják a hagyományos, könyv­alapú tanulást, mert jelentősen csökkent a diákok fókusza, romlott a kognitív teljesítménye, és a társas kapcsolatok terén is probléma volt” – idézte fel a családbiztonsági szakember.

Hal Melinda, az MCC vezető kutatója és klinikai szakpszichológus Fotó: Teknős Miklós

Az első lépés a szabályozás, a második az edukálás

A két kutató szerint a pedagógusok többsége régóta várt már valamilyen szabályozást, ugyanakkor sokan bizonytalanok is. 

Pöltl Ákos úgy vélekedett, hogy a törvény akkor tud jól működni a gyakorlatban, ha megértjük a mögötte rejlő folyamatokat és azokat megértetjük minden szereplővel, így a szülőkkel, a pedagógusokkal és magukkal a diákokkal is.

„El kell magyaráznunk, hogy miért fontos ez a lépés. Tudomásul kell venni, hogy a túlzott képernyőhasználat áthuzalozza az agyat és olyan idegrendszeri folyamatokat blokkol, amelyek egy életre megpecsételhetik a gyermekeink sorsát. A törvény által sikerülhet elfordítani a hajó kormányát és a megfelelő irányba haladni” – összegzett Hal Melinda és Pöltl Ákos.

Szigor szeptembertől

Megjelent csütörtök este a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megnevezi, hogy az iskolákban mely tárgyak minősülnek tiltottnak és melyek használatukban korlátozottnak. A szabályozás szerint a tanuló a nevelési-oktatási intézménybe nem vihet be a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, illetve olyan tárgyat, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben vagy a büntető törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék. Használatában korlátozott tárgynak minősülnek a szakiskola minden évfolyamán a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök. A rendelkezés szerint ez érvényes a tanítási nap folyamán az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium évfolyamain, a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban, a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán vagy a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt, ideértve az intézményben töltött időt is.