Okoseszközök tiltása az iskolában: Ön ellene vagy mellette van?

A szakemberek egyértelmű választ adnak.

Forrás: Pexels

„Egy évek óta fennálló, súlyos problémára adhat megoldást a pedagógusoknak, a szülőknek, de leginkább a diákoknak az okoseszközök kitiltásáról szóló rendelet” – mondta lapunknak Hal Melinda, a Mathias Corvinus Colle­gium (MCC) vezető kutatója, aki szerint fontos, hogy ne csak a törvény tiltása, ajánlása miatt cselekedjünk, hanem értsük, miért ez a legjobb lépés a gyermekeink számára. A szakember emlékeztetett, a jogszabály szerint minden intézménynek szabályoznia kell az okostelefonok használatát, ám azt, hogy ezt hogyan alkalmazza, azt az iskola dönti el.

Az elmúlt években megszámlálhatatlan kutatás igyekezett feltárni, hogy mitől nőtt meg a Z generációban a depresszió mértéke, az önsértés és az öngyilkosságok száma, miért romlott az értelmi és érzelmi intelligenciája a fiatal generációknak. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy a felsorolt problémákért legnagyobb mértékben az okoseszközök tehetők felelőssé.

A dopamin fogságában

„A gyerekek átlagosan hat-nyolc órát töltenek a mobiltelefonjuk előtt, szórakozásra használva azt, az alvás és az aktív idő kárára, amely szintén idegrendszeri, pszichés problémákhoz vezet. A mai gyerekek nem hagynak időt azokra a tevékenységekre, amelyekre idestova 4,8 millió éve az emberi agy számít, és ami valóban fejleszti őket, mint az alvás, a mozgás, a társas kapcsolatok, a beszélgetés, a személyes jelenlét, vagy akár az, hogy valaki a szemébe néz és hallgatja őt” – vette át a szót Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, családbiztonsági szakember.

Szerinte beszélnünk kell a dopaminról, vagyis arról, hogyan működik. „Az agy mindig azt a tevékenységet preferálja, ami több dopamint ad neki. Nem véletlenül alakulnak ki a kémiai függőségek, a viselkedéses függőségek, mint az alkohol, a drog, a cigaretta, vagy a videójáték, a szerencsejáték és persze az okostelefonok és a közösségi média általi függés. Ezek olyan magasra emelik a dopaminszintet, hogy az agy nem tud másra gondolni. Minden más unalmassá válik, nem akar kimenni, személyesen találkozni, iskolába járni és nem érdekli a sport sem” – magyarázta.

Pöltl Ákos az MCC kutatója, családbiztonsági szakembere Fotó: Fehér GáborFotó: Fehér Gábor

Hal Melinda szerint ez egy nihilhez hasonló, motiválatlan, apatikus, vagyis érzelemmentes állapotot idéz elő a gyerekekben.

 Nem sírnak, nem szomorkodnak, olyan, mintha blokkolt állapotban lennének, semmihez sincs kedvük, egyáltalán nem tudja őket semmi motiválni. Ma már minden második tinédzsernél észlelhetők ezek a tünetek, sőt van olyan szülő páciensem, akinek gyermeke hat-hét évesen került ebbe az állapotba 

– példázta a klinikai szakpszichológus, majd azzal folytatta, a pszichiátriai diagnózisok számában is jól érezhető, hogy óriási krízisben vannak a gyerekek.

„Nemrég egy alsósokat tanító pedagógus amiatt kért tanácsot tőlem, mert egy kisfiú a tanórán pornót nézett. Ez egyáltalán nem egyedi, már a kisiskolások között is jócskán akad pornográf tartalmat fogyasztó, akár pornófüggő gyerek” – fűzte hozzá.

Haladásellenes lépés vagy modern szemlélet?

A két kutató elmondta, szerencsére egyre több ország látja be, hogy az okostelefonok kontroll nélküli jelenléte hatalmas károkat okoz a gyerekek mentális egészségében, világszinten négyből egy ország már kitiltotta ezeket a kütyüket az iskolai környezetből.

„A legtöbb külföldi országban, ahol él ez a szabályozás, csak általános iskolában vezették be, a magyar jogalkotók viszont már a legújabb tudományos eredményeket figyelembe véve úgy döntöttek, a középiskolás diákokra is kiterjesztik az okostelefonok használatára vonatkozó korlátozást” – tájékoztatott Pöltl Ákos.

A szakemberek ugyanakkor leszögezték: nem a technológia használata a gond az iskolában, hanem a személyes képernyő. Vagyis amikor egy gyerek nem a tanulást segítő applikáció ­miatt használja az okostelefonját, hanem a dopaminadagjukat igyekeznek kielégíteni a különféle platformokon, például 
TikTok-videók segítségével.

Arra a kérdésre, hogy a szabályozás pozitív hatásai hol mutatkoznak meg, illetve hogyan lehet majd mérni, a két kutató azt felelte, a változás minden területen látványos lesz majd. 

„Hazánkban is több olyan intézmény döntött már amellett az elmúlt években, hogy kitiltja az okostelefonokat az iskolapadból. A szabályozás hatása pedig minden várakozásukat felülmúlta: megnőtt a kognitív teljesítés, vagyis sokkal jobban ment a tanulás, jobb eredményeket értek el a gyerekek, de érezhető javulás volt a személyes kapcsolatokban is, újra a diákok beszélgetésétől zengett az épület” – közölték.

Pöltl Ákos arról is beszélt, a szabályozás nemcsak a kognitív és érzelmi funkciók növelésében, hanem az internetes zaklatás csökkentésében is segíteni fog.

Felnőtt egy generáció, akiket nem védtünk meg a közösségi médiában zajló „cyber bullyingtól”, amely a gyerekek harminc százalékát érinti. A legfrissebb UNESCO- és PISA-jelentésben is arra figyelmeztetnek, hogy a képernyőidő növekedésével nemcsak a figyelemelvonás mértéke nő meg, hanem az online zaklatások száma is 

– jelezte, hozzátéve, hogy ezek a szervezetek megfogalmazták azt is, hogy az új nem mindig a jobb, és a technológia nem adja azt a pluszt az oktatásban és a gazdaság területén sem, amit korábban talán vártunk tőle.

„Jó példa erre Svédország, ahol néhány éve áttértek a papíralapú oktatás helyett a digitálisra, majd tavaly bejelentették, hogy óriási hibát követtek el, és visszaállítják a hagyományos, könyv­alapú tanulást, mert jelentősen csökkent a diákok fókusza, romlott a kognitív teljesítménye, és a társas kapcsolatok terén is probléma volt” – idézte fel a családbiztonsági szakember.

Hal Melinda, az MCC vezető kutatója és klinikai szakpszichológus Fotó: Teknős Miklós

Az első lépés a szabályozás, a második az edukálás

A két kutató szerint a pedagógusok többsége régóta várt már valamilyen szabályozást, ugyanakkor sokan bizonytalanok is. 

Pöltl Ákos úgy vélekedett, hogy a törvény akkor tud jól működni a gyakorlatban, ha megértjük a mögötte rejlő folyamatokat és azokat megértetjük minden szereplővel, így a szülőkkel, a pedagógusokkal és magukkal a diákokkal is.

„El kell magyaráznunk, hogy miért fontos ez a lépés. Tudomásul kell venni, hogy a túlzott képernyőhasználat áthuzalozza az agyat és olyan idegrendszeri folyamatokat blokkol, amelyek egy életre megpecsételhetik a gyermekeink sorsát. A törvény által sikerülhet elfordítani a hajó kormányát és a megfelelő irányba haladni” – összegzett Hal Melinda és Pöltl Ákos.

Szigor szeptembertől

Megjelent csütörtök este a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megnevezi, hogy az iskolákban mely tárgyak minősülnek tiltottnak és melyek használatukban korlátozottnak. A szabályozás szerint a tanuló a nevelési-oktatási intézménybe nem vihet be a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, illetve olyan tárgyat, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben vagy a büntető törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék. Használatában korlátozott tárgynak minősülnek a szakiskola minden évfolyamán a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök. A rendelkezés szerint ez érvényes a tanítási nap folyamán az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium évfolyamain, a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban, a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán vagy a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt, ideértve az intézményben töltött időt is.