Szerbiában valóságos kampány zajlik a Vihar (Oluja) fedőnevű hadművelet ellen, amelyet éppen tíz esztendeje indítottak a horvátországi szerb bábállam, a Krajinai Szerb Köztársaság megdöntésére. A Vihart a belgrádi vezetők szervezett bűncselekménynek, eltervezett gyilkosságnak, a világháború utáni legnagyobb etnikai tisztogatásnak nevezik, amely során civileket öltek meg, és százezreket űztek el szülőföldjükről, s Horvátország nem átallja ezt a bűncselekményt – a szerb civilek tragédiáját – ünnepelni. Az alkalmi rendezvényeken még „a szerbség elleni népirtás” is elhangzott.
Zágráb visszafogottabb reagálásában hozta Belgrád tudomására, hogy az elfogadhatatlan és alaptalan nyilatkozatok nem tesznek jót a két ország kapcsolatainak. – A Vihar egy fenséges győzelem volt Milosevics agresszív politikája felett, s meggyőződésünk, hogy minden jóindulatú és tárgyilagos szemlélő tisztességes tettnek tartja ezt az akciót, amelynek célja a szuverén és önálló Horvát Köztársaság megvédése volt, összhangban a nemzetközi joggal és a BT határozataival – áll egyebek mellett a zágrábi kormányközleményben. A hálaadás napjának központi ünnepsége éppen Kninben volt, ahol megjelentek a horvát vezetők, Stjepan Mesic elnök, Vladimir Seks parlamenti elnök és Ivo Sanader kormányfő.
Közben Podgoricából is megérkezett a válasz Belgrád címére. Ranko Krivokapics montenegrói parlamenti elnök nem kevesebbet vet Kostunica szemére, mint hogy Belgrád a milosevicsi forgatókönyv alapján igyekszik destabilizálni Crna Gorát, s ebben segítségére van a militáns szerb egyház Amfilohije metropolitával az élen, aki „már régen megérett Hágára”. A vitát az robbantotta ki, hogy a szerb egyház a hadsereg igénybevételével egy bádogtemplomot helyezett önhatalmúlag Rumija montenegrói hegy csúcsára.
A viszály azonban már régen nem csak erről szól. Szkopje ugyancsak hűvösen üzente Belgrádnak: a macedón kormánynak nem áll módjában eleget tenni a szerb követelésnek, s elengedni Jovan szerb pravoszláv érseket, akit vallási és nemzeti gyűlölet szításának vádjával börtönöztek be Szkopjéban.
Bírálat Zágrábnak. Tíz évvel a horvát hadsereg és rendőrség által végrehajtott Vihar hadművelet után a horvát bíróságok még mindig nem szolgáltattak igazságot a háborús és emberiség elleni bűnök elszenvedőinek – állapítja meg az Amnesty International jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet internetes honlapján közzétett dokumentum szerint horvát katonák és rendőrök a térségben maradt szerbeket a tömeges menekülés után is öldökléssel és kínzásokkal kényszerítették távozásra. (MTI)
