A faktorálás során a hitelező úgy kölcsönöz pénzt, hogy a kölcsönt kérő bizonyítja, egy később esedékes bevételéből egyenlíti ki majd tartozását. Úgy is mondják, a faktorálás pénzkölcsönzés számlakövetelés megvásárlása ellenében. Az agrártámogatások esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kibocsátott támogatási ígérvény ellenében a támogatási összeg meghatározott részére nyújtanak kölcsönt a pénzintézetek a termelőknek, a faktorálási díj ellenében.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hangsúlyozta, hogy továbbra is csúsznak a kifizetések. Elmondta, hogy nem kapták még meg a nyertesek az agrár-környezetvédelmi támogatásokat sem, pedig ott a kifizetések már esedékessé váltak, ám még mindig csak a pályázók és pályázatok ellenőrzése folyik, holott a támogatásra felvett hitelek sorra lejárnak, és a termelőknek fizetniük kell. – A márciusi agrármegállapodásban az szerepel, hogy a gazdáknak 2005 december 1-je és 31-e között kell megkapniuk az uniós egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) 80 százalékát, a nemzeti kiegészítő támogatásokat (top up) pedig 2006. február 16-ig kell kifizetni számukra. Addig azonban még sok idő van, és mivel alacsonyak az idei búzaárak, és a piac is pang, addig valamiből finanszírozni kell az őszi vetéseket, és ezért sajnos szükség van a faktorálásra – mondta a Magosz elnöke. Hozzátette: az idén a faktorálás összes terhét a gazdáknak kell állniuk, mert az idén az állam nem ad kamattámogatást a tranzakcióhoz.
– A faktoráláshoz a gazdálkodóknak meg kell kapniuk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) az úgynevezett piros csíkos dokumentumot, arról, hogy majdan támogatásban részesülnek. Ezt az igazolást az MVH folyamatosan adja ki, és minden támogatásra jogosult gazdálkodó megkapja – mondta Szöllősi Béla, a faktorszerződésekkel is foglalkozó kecskeméti Bankárok Alapítvány ügyvezető igazgatója. Kifejtette: a gazdálkodók kényszerhelyzetben vannak, mert az államnak kellene támogatást fizetnie nekik, de mivel az állami források szűkösek, esetenként kimerültek, pénz helyett hitelt ajánl a termelőknek, úgy, hogy semmit nem vállal át a terhekből. – Ez rontja a hazai gazdálkodók esélyeit a nyugatiakkal szemben, akiket nem terhelnek faktorálási költségek, és időben megkapják háromszor akkora EU-pénzeket is. Szöllősi hozzátette: a faktorálási költség éves szinten 8–10 százalék körül mozog.
Lando Norris elsőként ért célba, de utólag megbüntetheti az FIA
