Az adópolitika csapdája

A német kereszténydemokraták (CDU–CSU) a tervezett adópolitikájuk előtérbe helyezésével támadási felületet adtak a szociáldemokratáknak (SPD), s ezt Schröderék kihasználták. Ezzel magyarázza az SPD látványos hajráját Frank Decker, a bonni Friedrich-Wilhelms Egyetem professzora. A politológus ennek ellenére úgy véli, Angela Merkel lesz Németország következő kancellárja.

Stefan Lázár
2005. 09. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány héttel ezelőtt a polgári oldal toronymagasan vezetett a felméréseken. A Merkel–Schröder tévépárbaj után azonban változott a helyzet, az SPD sikerrel csökkentette hátrányát. Mi dönt: a programok tartalma, vagy azok médiacsomagolása?
– Az SPD felzárkózásának okát nem a tévévitára vezetem vissza. Inkább azzal magyarázom, hogy a CDU–CSU érzékeny támadási felületet adott a tervezett adópolitikájával. A szociáldemokratáknak ezáltal olyan téma hullott az ölükbe, amellyel előzőleg nem számoltak, hiszen a CDU–CSU mindeddig nem adott lehetőséget a támadásokra. Az adópolitika elleni kritikával az SPD-nek sikerült mobilizálni saját tartózkodó választóit.
– Mennyiben tekinthető még Schröder a tradicionális szociáldemokrácia képviselőjének?
– Hétfőn már nem ő lesz az ország kancellárja, az SPD-ben sem fog szerepet játszani, lelép a politika színpadáról. Pártja olyan képviselője volt, aki igyekezett a szociáldemokratákat eltéríteni a hagyományos szociális állam szellemétől. Az SPD azonban nem készült fel erre a változásra. E kettősségben rejlik Schröder bukásának az oka. Kancellárként rajtaütésszerűen lerohanta saját pártját, az Agenda 2010 reformjai megkerülték az SPD-t, amely végül csak azért fogadta el a kormány terveit, hogy ne járassa le a kancellárt. Schröder egyben segítette a Baloldali Párt létrejöttét, ahol az elégedetlen szociáldemokraták találtak egymásra.
– Helyét Angela Merkel foglalhatja el. Női kancellárra vágynak a németek?
– Nem hiszem, hogy ez a tényező befolyásolja a választás kimenetelét. A kérdés inkább az, hogy ki tudja jobban vezetni az országot. Kettejük párbajában a kancellár – hivatalának súlyával – természetesen előnyt élvez. Merkel viszont a CDU-n belül bizonyította, hogy képes érvényt szerezni akaratának. Kancellárjelöltségét ki kellett harcolnia, és ezzel kivívta magának a választók tiszteletét is. Németország nem személyekre szavaz, hanem pártokra. A CDU hozzáértése pedig kiegyenlíti Merkel személyi hátrányát Schröderrel szemben.
– A szavazás előtt a koalíciós lehetőségek kérdése került előtérbe, miután az erőviszonyok patthelyzettel fenyegetnek. Fennáll annak a veszélye, hogy az ország kormányozhatatlan lesz?
– Ettől nem kell tartani. A különböző variációk közül két lehetőség dominál: vagy létrejön a CDU–CSU–FDP szövetség, vagy a CDU–CSU–SPD nagykoalíció. Ennek működőképessége egyelőre nehezen felmérhető. Sok függ majd azoktól a személyektől, akik a pártokat képviselik. Abból indulok ki, hogy a Bundestag belátható időn belül foglalkozik a parlament feloszlatásának kérdésével, amiről a képviselők kétharmados többséggel dönthetnek. Egy nagykoalíció tehát problémamentesen tudná beszüntetni működését más koalíciós lehetőségeket keresve.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.