Szerbia és Montenegró lényegében már két országként vesz részt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Szvetozar Marovics, az államközösség montenegrói elnöke a szerb ragaszkodás ellenére sem utazott el New Yorkba, helyette a szerb nemzetiségű külügyminiszter, Vuk Draskovics képviselte a szövetséget, ám ugyanakkor megjelent a másik külügyminiszter is, a Crna Gora-i. Ennek pedig üzenetértéke volt. A belgrádi külügyminisztert Podgorica csak Szerbia képviselőjének tekinti.
Most jelentették be ugyan a hamarosan induló kampányt Montenegró függetlenségéért, ám a hadjárat már javában tart, hiszen tavaszszal dönteni fognak a referendumon a montenegróiak. A politikai vezetés – Milo Djukanovics kormányfő és Filip Vujanovics elnök – erősen függetlenségpárti, s a közszolgálati médiumok is a szerb és az „országos” sajtóval ellentétben a szétválást propagálják. A kampány keretében egy nagyszabású nemzetközi tanácskozást terveznek a két köztársaság kapcsolatairól, amelyen igyekeznek megmagyarázni Szerbia lakosságának, hogy nem kell félni a független Montenegrótól, s a kiválás nem ingatja meg a térség biztonságát. A belgrádi fenyegetések alaptalanok.
Helyzetelemzők szerint Montenegró és Koszovó függetlenülése visszafordíthatatlan, s már e folyamat megállítása hordoz magában kockázatot. Ibrahim Rugova koszovói elnök megalakította a tárgyalóküldöttséget. Rajta kívül tagja még a parlamenti elnök, a kormányfő és a két legerősebb ellenzéki párt vezetője.
Matteo Salvini: Európa működésképtelen
