Szerbia és Montenegró lényegében már két országként vesz részt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Szvetozar Marovics, az államközösség montenegrói elnöke a szerb ragaszkodás ellenére sem utazott el New Yorkba, helyette a szerb nemzetiségű külügyminiszter, Vuk Draskovics képviselte a szövetséget, ám ugyanakkor megjelent a másik külügyminiszter is, a Crna Gora-i. Ennek pedig üzenetértéke volt. A belgrádi külügyminisztert Podgorica csak Szerbia képviselőjének tekinti.
Most jelentették be ugyan a hamarosan induló kampányt Montenegró függetlenségéért, ám a hadjárat már javában tart, hiszen tavaszszal dönteni fognak a referendumon a montenegróiak. A politikai vezetés – Milo Djukanovics kormányfő és Filip Vujanovics elnök – erősen függetlenségpárti, s a közszolgálati médiumok is a szerb és az „országos” sajtóval ellentétben a szétválást propagálják. A kampány keretében egy nagyszabású nemzetközi tanácskozást terveznek a két köztársaság kapcsolatairól, amelyen igyekeznek megmagyarázni Szerbia lakosságának, hogy nem kell félni a független Montenegrótól, s a kiválás nem ingatja meg a térség biztonságát. A belgrádi fenyegetések alaptalanok.
Helyzetelemzők szerint Montenegró és Koszovó függetlenülése visszafordíthatatlan, s már e folyamat megállítása hordoz magában kockázatot. Ibrahim Rugova koszovói elnök megalakította a tárgyalóküldöttséget. Rajta kívül tagja még a parlamenti elnök, a kormányfő és a két legerősebb ellenzéki párt vezetője.
Magyargyalázás Szabadkán. Borisz Tadics szerb államfőnél járt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) küldöttsége Józsa László elnökkel az élen. A megbeszélésen szó volt a szabadkai tanítóképző ügyéről, az újvidéki RTV magyar szerkesztőségének gondjairól, de nem kerülték meg a magyarellenes incidenseket sem. Tadics októberi, budapesti látogatása ugyancsak napirenden szerepelt. A szerb küldöttségben helyet kap az MNT elnöke is. Vitákat váltott ki a vajdasági magyar közéletben az MNT tevékenységét, illetve passzivitását bíráló Polgári Együttműködés nevű tömörülés alakulása, amely civil szerveződést egyesek az MNT alternatívájaként fogták fel. Megszólalt a vajdasági politikai élet szinte valamennyi szereplője, s ezúttal is világosan kirajzolódott a megosztottság a VMSZ és a köré tömörülő szervezetek, intézmények – köztük a lényegében egypárti MNT –, s a velük szemben álló, a VMSZ politikájával elégedetlen pártok, civil szervezetek között. Ez utóbbiak demokratikus választásokat követelnek az MNT-ben és a nemzeti közösség gyors romlásának sürgős megállítását. Miközben Kasza újabb bírálatoknak van kitéve, hogy magánügyeit közügyekkel keveri, a szabadkai temetőben történt újabb incidens borzolta a kedélyeket. Valakik zöld festékkel leöntötték a Vergődő madár című szobrot, amely az 1944-es megtorlás ártatlan magyar áldozatainak emlékműve előtt áll. Ezt megelőzően a nagy kereszt „dőlt el”, a rendőrség szerint a szél döntötte ki a korhadt fakeresztet.
