Igazságosság és bátorság – ismételte el az MSZP hetek óta tartó reklámkampányának kulcsszavait az új adótörvények kapcsán tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki azonban csak kevés konkrétumot árult el a parlament elé hétfőn beterjesztett új szabályozás részleteiről. Az öt évre szóló adóreform igen rövid és általános ismertetése után a miniszterelnök – az egy héttel ezelőtti parlamenti megnyitón elmondottakhoz hasonlóan – Orbán Viktor tevékenységét kritizálta felszólalásának túlnyomó részében. A Fidesz elnökének a jogszerűtlen privatizációval kapcsolatos kijelentéseit Gyurcsány úgy értékelte, hogy azok „olyan folyamatokat indítottak el, amelyek Magyarország számára igen kedvezőtlenek”. Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a szabadságot – hangoztatta indulatosan Gyurcsány, aki Orbán tevékenységét illetően a populizmus veszélyére figyelmeztetett. A miniszterelnök felszólalását követő reagálások után Gyurcsány ismét felszólalt, s újra kritikával illette a Fidesz elnökét. Mint fogalmazott, Orbán sokszor egymástól eltérő kijelentéseket tesz, a Gyurcsány-kormány azonban igazságos politikát fog folytatni, amely biztonságot teremt az országban.
A miniszterelnök beszéde után Varga Mihály, a Fidesz alelnöke kapott szót, aki több tárgyszerűséget és kevesebb indulatot kért Gyurcsánytól.
*
Hasonlóan vélekedett Áder János, a párt frakcióvezetője is, aki közölte: a felmérések szerint az emberek túlnyomó többsége egyetért a szabálytalan magánosítás felülvizsgálatával, s azzal, hogy meg kell határozni az állam tulajdonában maradó nemzeti vagyont. Szerinte a Fidesz elnökének szavait elferdítették a kormánypárti politikusok, akik immár a szatócsboltok és a fűszeresek visszaállamosításával riogatnak.
Öt év alatt ezermilliárd forintos adómérséklést jelent a program – ismertette Veres János. A pénzügyminiszter kiemelte: jövőre 200 milliárddal több marad az adófizetőknél, amit a kormány kiadáscsökkentéssel, s a nem uniós pályázatok befagyasztásával akar előteremteni. A jegybankelnök kijelentését, miszerint 2010-ben sem lehet bevezetni az eurót, a pénzügyminiszter nem akarta kommentálni.
A tervek szerint jövőre az alábbi változások várhatók
Családi pótlék: az adókedvezményt jelentő támogatás az egy és két gyermeket nevelőknél megszűnik, a három gyermeket nevelők esetében hatmillió, az ennél többet nevelőknél nyolcmillió forintos jövedelemhatárig – gyermekenként négy-négy ezer forint – továbbra is igénybe vehető. A béren kívül adómentesen adható juttatásokat értékben korlátozzák. A családi pótlék januártól közel kétszeresére emelkedik. A jelenleg három forrásból – családi pótlék, adókedvezmény és pénzbeli rendszeres gyermekvédelmi támogatás – származó támogatások helyett a gyermeket nevelő családok magasabb összegű családi pótlékot kapnak. Az eddig 13. haviként folyósított családi pótlék beépül a havi támogatás összegébe.
Személyi jövedelemadó: a felső kulcsa 38 százalékról 36-ra csökken. Az alsó 18 százalékos kulcshoz tartozó határ pedig ötvenezer forinttal 1,55 millió forintra nő, 2010-re pedig hárommillióra emelkedik.
Társasági adó: ezen adónem kulcsa ötmillió forint adóalapig tíz százalék lesz, felette 16 százalék marad. Alkalmazásához bizonyos feltételeknek meg kell felelni. A társasági adó alapjából az iparűzési adó – amely csak 2008-tól szűnik meg – teljes egészében levonható lesz.
Általános forgalmi adó: az áfa felső kulcsa januártól 25 helyett 20 százalékos lesz. Az üzemanyagoknál a mérséklésre már októbertől sor kerül. A kieső bevételt – kivétel az ásványolajok esetében – a kormány a jövedéki adók emelésével kompenzálja. Ez drágulást hoz – a boron kívül – a jövedéki italoknál, s a dohánytermékeknél. A cigarettáknál az áfa ellentételezése, valamint az uniós minimumszinthez való közelítés miatt 7,5 százalékos adóteher-növekedést vár a Pénzügyminisztérium, ami számításuk szerint a fogyasztói árakban közel hétszázalékos drágulást hoz. Változás, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés lehetősége a belterületi termőföldek művelésére is kiterjed.
Kamatadó: kompromisszumos megállapodást kötött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a kormány, amelynek célja a tőzsde élénkítése, az állampolgárok öngondoskodási szemléletének kialakítása – jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A BÉT elfogadta, hogy 2007 január 1-jén bevezetik a kamat- és árfolyamnyereség-adót, ezzel szemben a kormány ígéretet tett arra, hogy 2006-tól elindítják a negyedik pillérként megismert, a tőzsde által kidolgozott nyugdíj-előtakarékossági programot, továbbá a költségvetés terhére 100 millió forintos tőzsdére jutási alapot képeznek, amit pályázat útján vehetnek igénybe a cégek. A felek abban is konszenzusra jutottak, hogy a nyugdíjpénztárak számára kötelezővé teszik az ötévenkénti hozamjelentést. A kamat- és árfolyamnyereség-adó mértéke 10 százalék lesz, s ezt csak 50 ezer forint feletti nyereség esetén kell majd megfizetni. Az osztalékadót várhatóan majd csak a 2007. évre kifizetett nyereség után kell befizetni – közölte Veres János pénzügyminiszter. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke jelezte, szeretné elérni, hogy a megállapodást a kormánypártok mellett az ellenzék is jóváhagyná, hiszen itt az állampolgárok megtakarításösztönzéséről, az öngondoskodásról, valamint a tőzsde jövőjéről van szó. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) elnöke jelezte, hogy a tőzsde túl olcsón adta be a derekát a kamat- és árfolyamnyereség-adó tekintetében, egyúttal jelezte, hogy a még nem adóköteles 50 ezer forintos sáv túlságosan alacsony. Dióslaki szerint az a cég, amely a 100 millió forintos tőzsdére jutási támogatásra rászorul, valójában nem biztos, hogy tőzsdeképes. Egyúttal rámutatott: a 100 millió forint tőzsdére jutási támogatás már idén is élt, de azt egy cég sem vette igénybe.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho): ezt az új adónemet januárban vezetik be, mértéke 35 százalék lesz. Ebből 20 százalékot a kifizetőnek kell leróni, 15-öt a magánszemélynek. Az ekhót évi 25 millió forintig lehet alkalmazni.
Egészségügyi hozzájárulás: 2006 novemberében megszűnik.
Luxusadó: ezen új adónemet januárban vezetik be, s a 100 millió forint egyedi értéket meghaladó ingatlanok után kell fizetni, százmillió feletti rész után 0,5 százalék.
Sulinet-program: Veres János szerint nem szűnik meg, „csak átalakul”.
Burány Sándor, MSZP: A szocialisták üdvözlik azt, hogy hosszú idő után végre elkezdődött az adóreform. Az áfa felső kulcsának jövő év január elsejétől életbe lépő ötszázalékos csökkenése azt eredményezi majd, hogy a legmagasabb áfakulcs alá tartozó termékek ára öt százalékkal mérséklődik. A személyi jövedelmadó-módosítások legnagyobb haszonélvezői az átlagos és az alacsony keresettel rendelkező adófizetők lesznek. Kormányra kerülése óta az MSZP már lényegesen igazságosabbá tette az adórendszert, a most benyújtott törvényjavaslat pedig tovább erősíti ezt a törekvést.
Varga Mihály, Fidesz: Az elmúlt három évet az adóemelések jellemezték, amelynek eredményeként tavaly csökkentek a reálkeresetek. A szocialista–szabad demokrata kormány megvonta az adókedvezményeket, szigorította a kedvezményes lakáshitelezés feltételeit, megszüntette a nyugdíjjárulék adókedvezményét, számos új adónemet vezetett be, növelte a cégbejegyzések illetékét és a cégautók adóját, miközben a nullaszázalékos áfát öt százalékra, a 12 százalékos áfát pedig 15 százalékosra emelte fel. Az átlagos keresettel rendelkezők továbbra is a legmagasabb adókulccsal fognak adózni. Sajnálom, hogy a tőzsde könynyen beadta derekát a kamat- és árfolyamnyerség-adó bevezetése ügyében, pedig egy alkalommal a BÉT vezetése sikerrel védte ki az adó bevezetését, ezt a gyakorlatot kellett volna ezúttal is követni. A tőzsde mellett szól, hogy másfél évre, 2007-ig kitolták az adó bevezetését, amit a Fidesz nem fog megszavazni.
Kuncze Gábor, SZDSZ: A szabad demokraták célja, hogy az adórendszer egyszerűbb és átláthatóbb legyen, ezt segíti a jelenlegi bonyolult adókedvezmény-rendszer felszámolása. Stabil és kiszámítható viszonyok lesznek Magyarországon, amennyiben a képviselők megszavazzák a kormány által benyújtott, öt évre vonatkozó adóreformot. Az adórendszer megváltoztatása révén a rászorulók több pénzt kapnak majd az államtól. Az Orbán-kormány idején kedvezőtlenebbek voltak az adózás feltételei, s megnőtt a szegénység. Hazugság az az ellenzéki állítás, miszerint az előző kabinet alatt az adócsökkentés, most pedig az adóemelés lenne a jellemző.
Herényi Károly, MDF: Nem igazságos az az adórendszer, amely az átlagjövedelmet a legmagasabb adókulccsal adóztatja. Az, hogy a magyar gazdaság ilyen helyzetben van, annak köszönhető, hogy 2002-ben a szocialista–szabad demokrata kormány rossz pályára állította az országot. A kabinetnek nem volt bátorsága megváltoztatni az államháztartás rendszerét, s a mindenki által szükségesnek tartott átfogó reform helyett mindössze néhány elemet kíván megváltoztatni. Hibás a családtámogatási rendszer ismételt megváltoztatása, hiszen a gyermekvállalás nem négy évre, hanem jóval hosszabb időre szól.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke: Nem ezt várták az emberek. A 38 százalékos adókulcs 36-ra való csökkentése elsősorban a módosabbaknak kedvez, az átlagkeresetek ugyanakkor továbbra is a legmagasabb kulcs alá tartoznak. Arcpirító, hogy a kormány mindössze ötvenezer forinttal emelné a 18 százalékos kulcs alá tartozó keresetek sávhatárát. A természetbeni juttatások járulékterhének 17 százalékos év közbeni, egyeztetés nélküli emelését figyelembe véve tárgyalunk majd a jövő évi országos bérmegállapodásról.
Továbbiak a 3. oldalon
