Erdei Zsolt: Amerikába mentem

Három hét múlva Halléban, ha minden jól megy, vb-címmérkőzést bokszolhat Erdei Zsolt Mehdi Sahnoune-nal. A feltételes mód annyiban érthető, hogy ez a párosítás már július 2-án is szerepelt egy hamburgi gála programjában, de akkor meghiúsult, mert a WBO szervezet magyar félnehézsúlyú világbajnoka a meccs előtti vacsorától gyomorfertőzést kapott. Most nem készül ilyesmire, sokkal inkább egy kéthetes amerikai kiruccanásra, hiszen Los Angelesbe utazott, hogy az ott Vitalij Klicskót is edző Fritz Sdunekkel készülhessen az október 22-i megméretésre.

2005. 09. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Profi pályafutása során kétszer bokszolt Erdei Zsolt az Egyesült Államokban: 2001 augusztusában Las Vegasban és 2002 júniusában Atlantic Cityben. Ezúttal egy harmadik nagyváros, Los Angeles a célpont, viszont nincs szó mérkőzésről, csak edzőtáborról. Ami egyébként már több hete folyik Hamburgban, ahol utazása előtt elértük a WBO szervezet félnehézsúlyú világbajnokát.
– Fáradtnak tűnik a hangja.
– Elég rosszul aludtam, igaz, soha nem alszom jól, ilyen a természetem, éjjel is agyalok a napközben történteken.
– A nyáron tényleg történt olyasmi önnel, ami még sohasem: gyomorfertőzés miatt elmaradt a mérkőzése, röviddel utána pedig megházasodott, elvette kedvesét, Arabellát. Bánat és öröm hogyan fért meg egymás mellett?
– A salzburgi esküvő után Francia-, majd Spanyolországba utaztunk, s a mézeshetekre rányomta a bélyegét az elmaradt meccs. Hiába éreztük rendkívül jól magunkat, a lelkem mélyén ott maradt a feszültség, olyan volt a helyzet, mint az ostorcsapás csattanó nélkül.
– Milyen volt a felkészülés újrakezdése ugyanarra a meccsre és ellenfélre, Mehdi Sahnoune-ra?
– Annyiban nem volt nehéz, hogy a pihenés alatt sem hanyagoltam el magamat, rendszeresen futottam a tengerparton, s a súlyom sem ment el, mert nehéz kaják helyett rengeteg halat és tengeri herkentyűt ettem. Az pedig direkt könnyebbség, hogy ugyanaz az ellenfél, őszintén szólva még nem vettem elő a felkészülés során a Sahnoune-kazettát.
– Azért Los Angelesbe csak magával viszi. Hogyan sikerült „kibuliznia” az amerikai edzőtábort?
– Nem én, hanem az edzőm, Fritz Sdunek bulizta ki. Neki rengeteget jelent szakmailag, elismertségben és anyagilag is, hogy Amerikában Vitalij Klicskót készítheti fel, s örülök, hogy emellett ragaszkodik hozzám, mint ahogy én is őhozzá. Jól jött ez a lehetőség, Los Angelesben még úgysem voltam, s kell egy kis változatosság a szürke, esős hamburgi hétköznapok után. A héten Elvis Mihajlenkóval már kesztyűztem, kint állítólag lesz egy nagyon jó fekete srác, no meg Vitalijjal is biztosan mozgok néhány menetet.
– Vigyázzon magára, mert itthon egy ifjú feleség várja! Arabella mit szól a kéthetes távolléthez?
– Három az a két hét, mert Los Angeles után Hamburg helyett egyből Halléba, a mérkőzés színhelyére megyek. Arabella persze nem örül ennek, de elfogadja, s nem marad magára, mert ő meg addig Bajorországba utazik az édesanyjához.
– Követi a félnehézsúly történéseit? Az IBF-nél Clinton Woods nemrég legyőzte az ön által is felülmúlt Julio Cesar Gonzalezt, a WBC-címért egy héttel a hallei derbi előtt bokszol klubtársa, Thomas Ulrich a világbajnok Tomasz Adamekkel, a WBA-uralkodó Fabrice Tiozzo egy nevenincs ausztrál ellen védhet övet decemberben, s akkor még nem beszéltünk a hét végi Roy Jones–Antonio Tarver csúcsderbiről.
– Ilyen szempontból nem vagyok tipikus bokszrajongó, Woodsék meccséről például nem is tudtam. Ulrichéról persze igen, ha egyáltalán bokszol, mert neki ilyenkor meccs előtt megbetegedhet a nyula, a kanárimadara… Adameket láttam már, harcos gyerek, megvan mindene, nem rossz. Tiozzónak nem kötelező címvédés jön, így nyilván könnyebb ellenfelet választott magának. Roy Jones óriási klasszis volt, de két drámai végű meccse után nem sok jót jósolok neki. Ez lesz az utolsó dobása, ha veszít, biztosan abbahagyja, de én azt kívánom, hogy nyerjen, és bokszoljon tovább, mondjuk velem.
– Ez az álom a Sahnoune-mecscset követően?
– Azért nincs nagy realitása. Annak viszont talán van, hogy most már ne csak én, hanem az ellenfelem is vigyen valamit a vásárra. Mondjuk egy másik komoly világbajnoki övet.
– Ezt hívják címegyesítő mérkőzésnek.
– Ezt. Semmivel nem kell kapkodni, de lassan eljöhetne az ideje.
– Még egy kérdés: hol eszik majd Halléban a mérkőzés előestéjén?
– Gondolom, a szállodában. Értem a felvetést, de nincs bennem félsz, persze nyilván jobban odafigyelek majd, hogy mit eszem. Az viszont biztos, hogy amikor találkozunk, személyesen kérek elnézést Sahnoune-tól, hogy elmaradt a júliusi meccsünk. Nem tehettem róla, de így a korrekt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.