A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül, hogy az előző év azonos időszakához képest közel 60 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, miközben a foglalkoztatottaké alig 13 ezer fővel gyarapodott. (Ezt az emelkedést Batiz András kormányszóvivő tegnap sikerként értékelte, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban a munkanélküliség átlagos mértéke magasabb a magyarországinál.)
A magyar munkanélküliségi ráta a jelzett időszakban 7,2 százalékra emelkedett. Hasonlóan drasztikus adatokról számolt be augusztusra vonatkozóan az Állami Foglalkoztatási Hivatal (ÁFH), amely csak a munkaügyi hivataloknál regisztrált munkanélkülieket veszi számításba. Az ÁFH szerint a regisztrált munkanélküliek száma az előző év augusztusához képest idén 38 613 fővel volt több, s ezzel számuk 400 ezer főre emelkedett. Egy év alatt 26 százalékkal emelkedett a pályakezdők és 14,2 százalékkal a 25 évesnél fiatalabb állástalanok aránya.
A KSH is a fiatalok romló helyzetéről számolt be. A munkanélküliek közül minden ötödik a 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 3,4 százalékkal magasabb az előző évinél.
*
A munkanélküliek közel fele egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 2,1 százalékponttal haladta meg a tavalyi értéket. A munkanélküliség átlagos időtartama pedig 16,1 hónapra emelkedett.
Mindeközben nem sikerül javítani az unió által többször bírált foglalkoztatási arányon sem. A munkaképes korú népesség közel fele ugyanis még mindig nem lelhető meg sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként a munkaerőpiacon. Ezzel kapcsolatban korábban az unió illetékesei arra figyelmeztették hazánkat, hogy a Lisszabonban megfogalmazott célok szerint 2010-re hetvenszázalékos foglalkoztatási arányt kellene elérnünk.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint nagyon kevés az, amit a kormány adóelképzeléseiben ösztönzőként akar megvalósítani a foglalkoztatás terén, és hiányzik az átgondolt gazdaságfejlesztési program is. A munkanélküliség problémájának megoldását Vadász György elsősorban a kis- és középvállalatok nagyobb támogatásával, a bérek és járulékterhek csökkentésével, illetve az oktatási rendszer gyengeségeinek kiküszöbölésével véli megoldhatónak. Hasonló véleményt fogalmazott meg közleményében Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes elnöke is – rávilágítva arra, hogy a kormány fogadkozásai a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatási helyzet javítására abszolút eredménytelenek. Véleménye szerint a fiatalok – különben is magas – munkanélküliségi rátája tovább nőhet, mivel várhatóan az őszi időszakban regisztráltatják magukat azok, akik az iskolából kikerülve szembesültek azzal, hogy a munkaerőpiacon nem tartanak rájuk igényt. Közleményében kiemelte, hogy a kormány nagy hanggal beharangozott intézkedései nem érték el a kívánt hatást, s a 400 ezer új munkahely helyett több százezer új munkanélküli a szocialista kormányzás eredménye, és ezen a helyzeten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök száz lépés programja sem segített. Balsai rávilágított: a szocialisták 2002-ben még azt vállalták, hogy csökkentik a munkanélküliek számát, illetve ezzel összefüggésben a bérterheket. Ennek ellenére – fogalmazott – több tucatszor emeltek adót, és új adónemeket vezettek be, amely intézkedések eredménye, hogy 2004-ben 100 milliárd forinttal, míg idén 45 milliárddal nőttek a vállalkozások nettó terhei. Leszögezte: ilyen körülmények között nem is várható a foglalkoztatottsági helyzet javulása.
Lengyel munkaerőhiány. Olyan nagy a szakemberhiány a lengyel építőiparban, hogy az ipari és kereskedelmi kamara a választások után felálló új lengyel kormánynak javasolni akarja: más kelet-európai országokból toborozzanak építőipari szakmunkásokat. A kamara támogatja azt is, hogy az ukrán építőipari cégek előtt nyissák meg a lengyel határt. Ágazati szakértők szerint a lengyel építkezéseken azonnal mintegy 15 ezer új szakembert lehetne alkalmazni – jelentette az MTI.
