Hiteltelen a gazdaságpolitikánk

Gazdasági szakemberek szerint a magyar gazdaságpolitika hitelességének sokat árt a kormány kreatív könyvelése. Martonyi János korábbi külügyminiszter szerint csupán EU-tagságunk miatt nem omlott össze az államháztartás. Tegnap egy konferencia résztvevői az EU-pénzek hatékony megszerzése érdekében konszenzust sürgettek.

Az uniós pénzek értelmes és hatékony felhasználása érdekében párbeszédre van szükség, hiszen megvalósításuk ciklusokon ível át – mondta tegnap Lámfalussy Sándor. A közgazdászprofesszor a Figyelő és a Heti Válasz című lapok által szervezett konferencián kiemelte: az EU-tagállamok problémái hasonlóak, ám a válaszok eltérők. A nemzetközi szaktekintély nem lát összefüggést a közösség gazdaságának gyengélkedése és az euró bevezetése között. Baráth Etele, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter nem tartja válságosnak az unió helyzetét, mert szerinte van megújulási képesség az intézményrendszerben.
Kóka János gazdasági miniszter szerint a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) második középpontjába a versenyképességet, a társadalmi kohéziót és a fenntartható fejlődést kell állítani. Matolcsy György volt gazdasági miniszter kiemelte: új gazdaságpolitikára van szükség, s nemcsak az NFT II-ről kell beszélni, hanem a nemzeti célokat meghatározó, párbeszéden alapuló programról is. Erre ugyanis a rendszerváltozás óta nem került sor. Martonyi János korábbi külügyminiszter kiemelte, válságokkal, konfliktusokkal tűzdelt világunkban az EU-tagság némi oltalmat adhat. Az unióhoz való csatlakozásunk pozitív hozamaként emelte ki, hogy a kormányzati hibák ellenére az államháztartás nem omlott össze. Kritikával illette, hogy a kormány számadatai gyakran „retusáltak”, s így sokszor nehéz őket elemezni. – A kreatív könyvelések miatt megingott a magyar gazdaságpolitika hitelessége – folytatta a gondolatmenetet később Csaba László közgazdász, aki úgy véli, a siker érdekében a kormánynak a vállalkozásokat békén kellene hagynia – például a szigorított ellenőrzésekkel.
Nógrádi Zoltán, a Fidesz szakértője hangsúlyozta: az ország unióval szembeni, a kormány által hangoztatott, pozitív 76 milliárd forintos egyenlege csupán „virtuális”. A valóság mínusz 27 milliárd forint. Ráadásul a lehívott 67 milliárd forintból 45 milliárdot a kormányzati szervek működésére fordítottak, így e források nem a vállalkozásokat segítették. A költségvetési politika is akadálya az EU-pénzek hatékony felhasználásának. A pénzlehívás eltérő értelmezéséről Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese elmondta, az Állami Számvevőszék a büdzsé szemszögéből vizsgálódott, nem az országéból.